Emberemlékezet óta nem kezdett így a Bányász bajnokságot. A hétvégi alsóörsi diadallal kilenc meccsesre duzzadt az idei bajnoki győzelmi sorozat (a múlt évi bajnokságot is ide véve tizenegy sorban megnyert meccsnél járnak a fiúk). Lássuk a főszereplők véleményét az alsóörsi túráról.

A meccsen négy gólt szerző Foki Dávid önkritikusan értékelte a csapat teljesítményét.

„Úgy gondolom, hogy alapvetően egy jó mérkőzést játszottunk, de sajnos sok helyzetet kihagytunk, ezen mindenképp javítanunk kell a jövőben. Szerencsére, ez nem befolyásolta nagyban a két pont sorsát. Támadásban elég sok buta hibát vétettünk, de ez betudható annak, hogy többet foglalkoztunk a játékvezetéssel, mint kellett volna. Ezeket a hibákat védekezésben tudtuk kompenzálni. Innen is szeretném/szeretnénk megköszönni a szurkolóknak, hogy ennyien elkísértek minket Alsóörsre, és konkrétan hazai pályát varázsoltak a csarnokba. Készülünk tovább, most szombaton úgy gondolom, egy sokkal nehezebb mérkőzés vár ránk. Lipótról szintén szeretnénk haza hozni a 2 pontot, hogy hibátlanul tudjuk zárni a 2024-es naptári évet.„

A találkozón egy gólt szerző Járási Richárd így látta a meccset, és az arra való felkészülést:

„Őszintén, pontosan azt kaptuk az Alsóörstől, amit vártunk. Gergő jól felkészült a játékukból és edzéseken is olyan gyakorlatok voltak, amivel a taktikájukra készültünk. Úgy érzem, sikerült megfogadni és átadni az egész heti munkát, és mi is, illetve a szurkoló tábor is boldogan mehetett haza Alsóörsről. A néhány technikai hibától eltekintve, mindenki, aki pályára került ugyanúgy küzdött ezért a két pontért, persze kellett ehhez a szuper támogatás a lelátóról! Hajrá Bányász!„

Végül álljon itt néhány mondat rutinos átlövőnktől, Fülöp Janitól:

„Elsősorban szeretném megköszönni a szurkolóknak, hogy ilyen nagy létszámban eljöttek es szurkoltak a csapatnak! Hatalmasak vagytok! A meccsről azt gondolom, hogy egy hullámvölgyekkel teli összecsapás volt. Amikor odakoncentráltunk akkor rendre eltávolodtunk az ellenféltől, amikor viszont lankadt a figyelem, akkor sajnos visszaengedtük magunkra őket. Ebben a sportban ez benne van, de ezen csiszolnunk kell, hogy minél kisebbek es rövidebb ideig tartók legyenek ezek a periódusok. A lényeg a két pont, ami megvan. Megyünk tovább, készülünk a következő meccsre!”

Győzelmével a Bányász természetesen tartja a négy pontos előnyét a tabellán, viszont ritkul az üldözők hada. A 9. forduló rangadóján ugyanis a Tata lesimázta a forduló előtt vele pontegyenlőséggel álló Komárom gárdáját (38-25). Több, mint visszavágás ez a szeptemberi öt gólos komáromi diadalért. Meglepetésre (?) ismét botlott az idei szezont igen rapszodikusan teljesítő Veszprém gárdája. Az eddigi nyolc meccséből mindössze kettőt megnyerő Agrofeed Uni Győr II csapata gólzáporos meccsen, 35-41 arányban győzött a királynék városában. Ezzel matematikailag is eldőlt, hogy a Bányász csapata a felsőház dobogóján végez. Természetesen a csapat ennél merészebb álmokat dédelget.

Szombaton (december 14) este hattól vár még egy feladat a fiúkra, mielőtt beköszönt a bejgli szezon: Lipótra látogat a társaság. Soros ellenfelünk az 9. fordulóban magabiztosan győzte le a Szentgotthárd csapatát hazai pályán (37-21), és a Veszprém vereségével három pontra kerültek a felső háztól. Egészen biztos, hogy küzdelmes meccs vár a Bányászra a határmenti községben.

NR

Előzetesen egy elképesztően nehéz összecsapás várt a Bányászra az 5. helyezett Alsóörs otthonában. Ellenfelünk Várpalotán is egy harcos, masszív csapat benyomását keltette, és bizony az utolsó percekig kiélezett csatára késztette a VBSK-t. Nem számíthattak ennél könnyebb csörtére a Bányász szurkolói idegenben sem, de, hogy csapatuk Alsóörsön is hazai pályán érezhesse magát, a szombati munkanap ellenére is szép számban kísérték el kedvenceiket a Balaton partjára, jelentős létszámfölényt kialakítva a lelátón.

A csapat pedig ennek megfelelően lendületesen kezdte a találkozót és bár az első találatot a hazaiak jegyezhették (ekkor vezettek először és utoljára a meccsen), ezután Csomay két védésének és a zsinórban szerzett öt gólnak köszönhetően négy góllal elhúztak ellenfelüktől a palotaiak, rögtön a mérkőzés elején (6. perc – 1:5). Az Alsóörs igyekezett rendezni a sorokat, de nem tudott közelebb férkőzni a vendégekhez. Állandósult a 4-5 gólos vörös-fekete előny. A félidő lefújása előtt azért sikerült kissé közelebb jönnie a kékmezeseknek így 3 gólos Várpalota vezetéssel zárult ez a játékrész (16:19).

1-0-s alsóörsi vezetés után Csomay oroszlánrészt vállalt a fordításban. Ekkor alapozta meg a Bányász a végig kitartó előnyt.

A pihenő után egy hazai kiállítást követően Foki Dávid lövését védte az alsóörsi Kovács Ákos, és ezt követően Márki szerzett gólt a hazaiaknak. Ekkor már csak két gól volt a Bányász előnye (17:19). Mielőtt azonban még belelkesedtek volna az alsóörsiek, előbb Szöllőskei dobott gólt, majd Csomay védését követően Gebhardt mattolta Kovácsot. Ismét négy gól az előny (17:21)! A 3-4 gólt perceken keresztül magabiztosan tartotta is a vendég együttes, majd 2-3 hazai hiba elég volt hozzá és a 39. percre már hat gól volt a VBSK előnye (19:25). A hazaiak időkérését követően sem talált magára az Alsóörs, igaz Foki Dávid két próbálkozása sem talált utat a kapuba, így percekig nem született újabb gól. A 44.percben a palotai Elter góljával már hét volt a differencia a két csapat között. Elúszni látszott a mérkőzés a hazaiak számára. Persze nem dőlhettek hátra a palotaiak sem, hisz az könnyen megbosszulhatta volna magát. Az Alsóörs ugyanis megpróbált mindent, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a mérkőzésből és a hajrára már csak négy gól volt a hátrányuk (52. perc – 27:31). Ennél közelebb azonban nem engedte őket a Bányász, és az utolsó percben szerzett üres kapus gólnak köszönhetően (Szökrényes jegyezte) öt gólos győzelemmel örvendeztette meg az őt elkísérő szurkolóit a Palota (32:37).

Minden csapategység hozzátett a győzelemhez. Szélső és beálló gólokból sem volt hiány, de az átlövések is működtek.

Győzelmével továbbra is őrzi első helyét a tabellán csapatunk. Az idei év utolsó fellépésére Lipóton kerül sor december 14-én szombaton 18 órától. Szoros mérkőzésre van kilátás a jó erőkből álló, ám eddig meglehetősen rapszodikusan szereplő hazai csapat ellen.

NB2 Férfi felnőtt A csoport 9. forduló

Alsóörsi SE – Várpalotai BSK 32-37 (16-19)

VBSK: Csomay, Kara (kapusok) – Bai 1, Szöllőskei 11, Foki M., Fülöp 2, Szökrényes 1, Hoffmann,Somogyi 1, Gebhardt 6, Járási 1, Hegyi 3, Gáspár, Elter 3, Foki D. 4, Ihász 4Vezetőedző: Soha Gergő

Kiállítás: 6 ill. 6 perc – Hétméteres: 4/3 ill. 7/7

Zola

FONTOS: A két csapat közös megegyezése értelmében, a szombati munkanapra való tekintettel, az ALSÓÖRS-VBSK meccs 16:00 helyett 19:00-kor kezdődik!

Egy hét szünet után újra útra kel a Várpalotai Bányász csapata, hogy szezonbéli negyedik idegenbeli meccsét is lejátsza. Az úti cél ezesetben Alsóörs. A bajnokság kezdetén a veszprémi idegenbeli meccs után három rangadót vívhatott a Bányász hazai pályán, ennek következik most a reciproka: három idegenbeli csörte vezet az alapszakasz teljesítése felé (a Balaton-parti buszozás után idén még Lipótra, majd a téli szünet után Tatára látogatnak Karáék).

Bár az előjelek a palotai fiúknak kedveznek, azt nem szabad elfelejteni, hogy az 5. helyen álló Alsóörsnek reális esélye van arra, hogy elérje a felsőházi rájátszást érő 4. helyet. Ettől két pont – és a hektikusan játszó veszprémi csapat – választja el. Bár a Balatoniak egyelőre nem győztek le senkit, aki a tabellán jelenleg előttük áll, biztosan nem fognak feltartott kézzel a pályára futni (hacsak nem blokkolni kell). Kemény meccsre számítanak fiaink is, lássuk hogy vélekednek a szombati összecsapásról a főszereplők:

A huszonegyedik születésnapját nemrég ünneplő Foki Máté így várja a derbit:

„Egy nagyon fizikális mérkőzésre számítok az Alsóörs ellen, mindig nehéz ellenük játszani, főleg idegenben. Mindenképpen a két pontért fogunk utazni és remélem, minél több szurkoló is velünk tart majd, mert nagy szükségünk lesz a buzdításra.”

Máté testvérét, Dávidot is megkérdeztük, aki a várakozásai mellett arra is kitért, hogy miben kell javulni a csapatnak az Alsóörs elleni hazai meccshez képest (2. forduló, 29-26 ide):

„Az „őszi” úgy gondolom egy olyan meccs volt, ami nem teljesen tükrözi a csapat mostani teljesítményét. Sok hibával és pontatlansággal játszottunk, emlékszem akkor többen betegen vállaltuk a játékot, de szerencsére így is sikerült nyernünk. Most is szeretnénk folytatni a jó szériánkat ehhez szükség lesz arra, hogy koncentráltabban támadjunk illetve meg kell akadályoznunk az alsóörsiek beállóval történő játékát. Bízunk benne, hogy minél több szurkoló elkísér minket Alsóörsre ezáltal a két pont sorsa úgy érzem nem lehet kérdéses.”

Rutinos átlövőnk, Fülöp Jani is megosztotta velünk várakozásait:

„Személy szerint mindenképp egy jó, pörgős meccsre számitok. Az alsóőrsi csapatot jól ismerjük, vannak benne idősebb, rutinosabb játékosok es fiatalok egyaránt. Úgy gondolom, nekünk a kemény védekezés kulcsfontosságú lesz, és abból a gyors, könnyű lerohanás gólok kellenek. Természetesen az nem kérdés, hogy két pontért megyünk! Szeretném megragadni itt az alkalmat és megköszönni a szurkolók támogatását, ami hatalmas löketet jelent nekünk a pályán. Úgy érzem ők a 8. játékosok, akik minden esetben mellettünk állnak és ez leírhatatlan érzés! Hétvégén találkozunk! Hajrá Bányász!”

Vezetőedzőnk, Soha Gergő is kiemelte az „őszi” nehéz győzelem jelentőségét:

„Készülünk a mérkőzésre, komoly feladat előtt állunk. A hazai meccs küzdelmesre és változatosra sikerült, mindkét csapat sokat beletett. Örülünk, hogy akkor itthon tartottuk a két pontot, mindent megteszünk, hogy most elhozzuk az ellenfelünktől az újabb bajnoki pontokat.”

Ami az egymás elleni eredményeket illeti, a 2000/2001-es bajnokság után csak 2019-ben találkoztunk újra az Alsóörs gárdájával. Bár a mérleg nyelve felénk billen (12 meccsből 8 győzelem, 2 döntetlen, és 2 alsóörsi siker), az mindenképp óvatosságra int, hogy a legutóbbi vereségünk éppen a tavalyi szezon idegenbeli meccse volt, amikor 30:25 arányban bizonyult jobbnak a Balaton-parti alakulat. Az biztosnak tűnik, hogy a várpalotai drukkerek nem hagyják magára a csapatot, és megpróbálnak majd hazai pályát varázsolni az alsóörsi csarnokba! Legközelebb hazai pályán csak február elején látjuk a fiúkat, így buzdítjuk mi is a szurkolókat: MINDENKI ALSÓÖRSRE! Hajrá Bányász!

NR

Két éve ősszel láttuk először meccsen a mai interjú alanyát. Érkezett akkor a csapathoz egy jó kötésű srác, aki el is foglalta az irányító posztot. Annyit tudtunk róla, hogy Veszprémben nevelkedett és – fiatal kora ellenére – kihagyott három évet. Kíváncsian vártuk mi lesz belőle. Bár még csak a harmadik szezonját kezdi nálunk, olyan, mintha sok-sok éve a csapat tagja lenne, rengeteg meccset döntöttek el jó betörései, technikás megoldásai. Minden várpalotai drukker nevében mondhatom: jól jártunk vele. Szöllőskei Gergővel beszélgettünk.

1 – Hofi titokzatosan azt mondta, úgy tudja, van egy másodállásod, és a kérdése az volt, űzöd-e ezt még?

SzG: Szeretik a fiúk megfogni a vicces és piszkálódós részét a dolognak. Mivel engem érdekelt a divat és az ehhez kapcsolódó dolgok, így két éve elmentem egy fotózásra, gondolom erre utalt. Ezzel szoktak viccelni, hogy ez biztos aktfotózás volt (nevet). Ez a történet igazából, hogy magamnak csináltattam egy fotó sorozatot. Hogy a kérdésre is válaszoljak: azóta nem lett folytatása ennek a dolognak.

2 – Köszönöm a nyíltságodat, tartottam tőle Hofi kérdése után, hogy valamilyen ködös választ fogunk csak kapni. Mi a foglalkozásod egyébként?

SzG: Egy falmászó klubban vagyok recepciós. Szeretem csinálni, nagyon jó csapatban dolgozom és a sport maga is tetszik. Kikapcsolja az embert, ráadásul elég jó kondit ad. Kipróbáltam már én is.

3 – Ha jól láttam, akkor Veszprémben nevelkedtél, ott kézilabdáztál, azonban 2019-től következett egy három éves kihagyás a karrieredben, mielőtt Palotára jöttél. Mi volt ennek az oka?

SzG: Igen, úgy alakult, hogy lehúztam nyolc évet Veszprémben, aztán a NEKA-ra kerültem. Az nagyon jó korszaka volt az életemnek. Négy évet játszottam ott. Utána visszajöttem Veszprémbe, Éles Józsinál játszottam két évet. Itt szenvedtem bokasérülést, amiből nagyon nehezen jöttem vissza, nem nagyon tudtam csapatba kerülni. Ekkor úgy döntöttem, hogy nem gond, ha szerzek egy kis munkatapasztalatot. Ez volt az a két-három év kihagyás.

4 – Mi hozott téged Várpalotára ezek után?

SzG: Mielőtt abbahagytam, volt egy beszélgetésem Soha Gergővel, aki már akkor le akart igazolni. Abban az időszakban viszont én úgy éreztem, hogy egy kicsit „kiégtem”, távolabb került tőlem a kézilabda. Abban maradtunk, hogy keresni fogom, ha vissza szeretnék térni. Jó társaságba kerültem itt Várpalotán, már a harmadik szezonomat játszom.

5 – Nem vagy még idős, mégis a rutinosabb játékosok közé tartozol. Ezt hogy éled meg? Érzel plusz felelősséget, extra terhet?

SzG: Valóban itt tapasztaltam meg ezt, ugyanis a NEKA-nál és Veszprémben is a fiatalabbak közé tartoztam. Szeretem ezt a szerepet, szerencsére terhet nem érzek emiatt, felelősséget annál inkább. Példát kell mutatni a fiataloknak.

Itt megjegyzem Gerinek, hogy a Veszprém elleni rangadón mérföldkőhöz ért: meglőtte a 300. gólját vörös-feketében (majd a 301. és a 302. is). Így tehát eddigi 53 meccsén majd’ 6 gólos átlagot produkál. GRATULÁLUNK!

A kemény őrzés ellenére is rendre eredményes. A Bányász színeiben már több, mint 300 gólnál jár.

6 – Mi tart itt téged Várpalotán, mik a terveid?

SzG: Ez úgy szokott kinézni, hogy nyaranta ülünk le a klub vezetőségével megbeszélni a következő évi tematikát. Idén is volt egy ilyen beszélgetésünk, melynek eredményeként a klub támogatásával elkezdtem a TF-en az edzőképzést. Megnézzük, hogy működik ez ebben az évben. Soha Gergő edzésén voltam egyszer a kicsiknél, akkor fogalmazta meg, hogy szerinte van érzékem hozzá. Én úgy gondolom, hogy jól kijövök a gyerekekkel, és ugye minden edző velük kezd. Ez a lépcsőfok elengedhetetlen mindenkinek, aki ilyen pályára lép. Én nyitott vagyok mindenre, végzem a sulit, látok benne potenciált. Szerencsére a munkám is engedi, a szakvezetés is mögöttem áll, így, bár sűrű a naptáram, de be tudom osztani a hetemet. Ez az egyik része, amiért szeretek itt lenni, ami itt tart, a másik pedig, hogy egyedülálló itt Palotán a szurkolói része is ennek az egésznek. Akárhova megyek akár NB1/B-be, akár NB2-be, ilyen máshol nincs, a Bányász ilyen szempontból kimagaslik.

Az interjú ezen pontján, állandó társ-kérdezőnk, Ihász Dávid penderül az asztalhoz. Idézzük:

„- Kérdezd meg tőle, szereti-e a palacsintát.

– Szeretem enni, meg csinálni is.

– Melyik a kedvenced?

– A nutellás.”

Lehet, hogy elindítjuk a 6+1+1 rovatot, aminek Dávid lesz a házigazdája.

6+1 – Bár említetted, hogy nem sok a szabadidőd, azért megkérdezem. Van-e bármilyen hobbid?

SzG: Van azért. Szeretek kosárlabdázni, viszont ez is a sporthoz köt. Ami ezen túlmutat, az az olvasás. Szeretek gazdasággal, politikával, főleg aktuálpolitikával kapcsolatban olvasni. Ez kikapcsol, és nagyon érdekel is.

A végére pedig a te kérdésed maradt. Ki legyen a következő alany?

SzG: Gáspár Imitől szeretném kérdezni, hogyha lenne egy lánytesója, akkor kivel nem engedné randizni?

Szellemes a kérdés, de Gergőnek van még egy meglepetése. Engedélyeztem neki egy második kérdést is, de hogy ez kinek szól, az hamarosan egy „6+1 EXTRA” interjú keretén belül derül majd ki.

Hat beszélgetésen vagyunk túl, és hat játékos mellett ez hat edző-növendéket is jelentett eddig. Dicséretes szakmai munka folyik a Bányásznál, van tehát perspektíva. Viszont rövidtávon egyelőre – ha lehet – két idegenbeli győzelmet kérnénk a karácsonyfa alá.

NR

A Tata elleni győztes meccs után maradtam még a Csarnokban egy kicsit beszélgetni a srácokkal. Ekkor mutatkoztunk be egymásnak egy játékossal, aki szimplán annyit mondott, hogy „Hofi vagyok!”, szóval rögtön kértem is tőle egy viccet. Fanyar mosolyából arra következtettem, hogy nem én voltam az első, aki erre vetemedett. Csatlakozott is kis társaságunkhoz, és meg kellett állapítanom, hogy ha a pályán is ilyen laza, akkor nem igazoltunk rosszul. Szerencsére a 6+1 rovat keretében hamar sort kerítettünk az újabb beszélgetésre az év elején érkezett, fiatal játékosunkkal.

1 – Kezdeném is Hanák Dominik kérdésével feléd. Azt firtatta, hogy mikor leszel hajlandó végre kontakt lencsét hordani?

HT: Maradjunk annyiban, hogy a középtávú terveim között szerepel. Ebben a szezonban szeretném megcsináltatni.

Zavar ez egyébként a pályán? Dominik azt tippelte, hogy egy egész pályás indítást már nehezen vállalnál be? (Nevet)

HT: Neeem. Dominik ezt rosszul látja. A pályán szerencsére nem zavar, de tényleg szeretném hamar megcsináltatni.

2 – Jól van, szezon végén felkérdezem ezt a témát. Most viszont térjünk rá a pályafutásodra. Meséld el nekünk, hogy milyen úton, milyen állomásokon át kerültél ide Várpalotára.

HT: Veszprémben kezdtem kézilabdázni, onnan Nemesvámos érintésével kerültem a TFSE-re. Most is Pesten vagyok hétköznap a suli miatt. A TF-nek csak U21-es csapata van, onnan kiöregedtem és nem szerettem volna pesti csapatba menni, így kezdtem el keresgélni Veszprém közelében. Van két jó barátom – Hegyesi Alex és Hanák Dominik -, akiknek a közreműködésével sikerült Gergővel kapcsolatba kerülnöm. Vele leültünk egy délután és gyorsan meggyőzött, hogy megéri itt Palotán játszani. Remélem neki is megéri, nem csak nekem.

3 – Hogy érzed, Gergő igazat mondott? Tudsz fejlődni Várpalotán?

HT: Abszolút. Főleg a befejezésekre és a szélső védekezésre kell figyelnem, ezekben kell előre lépnem. Gergő nagyon sokat segít, küldött külön edzéstervet is, olyan feladatokat, amiket otthon kell csinálnom, és érzem is a fejlődést. A csapatban az idősebbektől is nagyon sokat lehet tanulni. Ki is emelném Gepit, aki – mivel szintén balkezes – nagyon sok tanácsot tud adni és szerintem a pályán is jó a kapcsolatunk.

4 – Ezek szerint jól érzed magad. Sikerült a beilleszkedés?

HT: Sikerült, persze. Mondták, hogy befogadó a csapat, és valóban, nem csalódtam. Az öltözőben is nagyon jó a hangulat, remek a társaság. Amikor idekerültem, az alapozás alatt láttam azt is, hogy milyen játékerőt képvisel a csapat, és egészen hihetetlen, hogy 7 forduló után (azóta már nyolc) négy ponttal vezetjük a csoportunkat. Igyekszünk a földön maradni, mindig csak a következő meccsre koncentrálni, és így reméljük, hogy sikerül elérni a céljainkat.

5 – Mivel fiatal vagy, adódik a kérdés, hogy hogyan tekintesz a Bányászra? Hosszabb távra tervezel, vagy csak ugródeszkaként?

HT: A terveim között mindenképpen szerepel a feljebb lépés. Jó lenne elérni az NB1/B-t, és én úgy gondolom, hogy ez a Bányásszal abszolút lehetséges. Érzem a támogatást, így nagyon szeretnék itt maradni ebben a csapatban, ebben a közegben.

6 – Azt mondtad, hogy Pestről jársz le, mert oda köt az iskola. Mit tanulsz?

HT: A TF-en tanulok, kézilabda edzőnek, most vagyok másodéves. Sokan vagyunk így a csapatból. Mivel fent vagyok Pesten, ezért nekem nincs csapatom, de terveim között szerepel az edzősködés, szeretném komolyan venni.

6+1 – Van-e valamilyen hobbid, marad-e idő másra?

HT: Igazából a sport a hobbim. Nagyon szeretek sportot nézni is, legyen szó fociról, teniszről, Forma-1-ről, dartsról. Űzök is ebből néhányat, a haverokkal szoktunk focizni, illetve a példaképem is focista: Cristiano Ronaldo-t mondanám olyannak akire felnézek. A Covid időszak alatt is azzal kötöttem le magam a tanulás mellet, hogy különböző trükköket gyakoroltam a labdával. De azt valóban mondhatom, hogy nekem a sport a hobbim.

Az interjúnak nagyjából ezen pontján Ihász Dávid jött ki az öltözőből és mikor elment mellettünk odaszúrta: „Majd kérdezd meg tőle, hogy lát-e?” – Hiába, törődnek a fiúk egymással.

Nem maradt más hátra: ki legyen a következő interjú alany, és mit kérdeznél tőle?

HT: Szöllőskei Gergőtől kérdeznék. Úgy hallottam, hogy van egy másodállása, és arra lennék kíváncsi, hogy még mindig űzi-e?

Titokzatos kérdéssel fordulok tehát Gergőhöz hamarosan. Hofinak felajánlok még egy fuvart a vasútállomásra, így vele is van szerencsém még beszélgetni a pesti életről és néhány közös ismerősről. Egyre erősebb az érzés bennem, hogy jó évben kezdtem el az interjú sorozatot, vagy legalább is egy olyan évben, amikor jó karakterek alkotják a Bányászt!

NR

A vártnál magabiztosabb győzelmet hozott számunkra a 8. forduló, volt mit kérdezni tehát a főszereplőktől. Az első forduló során Veszprémben aratott 15 gólos győzelemre vezetőedzőnk akkor azt mondta, nem reális a különbség, a szombati meccs fényében ezzel kapcsolatban is érdeklődtünk. Soha Gergő így vélekedett a meccsről:

Most sem teljes kerettel jött a veszprémi csapat, viszont szerencsére a mérkőzésen végig a mi akaratunk érvényesült. Örömteli, hogy minden játékos hozzá tudott tenni a győzelemhez. Döntőnek bizonyult, hogy amint pontosítottuk a hét a hat elleni védekezést, sok könnyű gólt tudtunk szerezni ellene. Ebbe a mérkőzésbe ismét jó mentalitással és tűzzel tudtunk beszállni, amire nagy szükségünk lesz a következő megmérettetéskor is. Köszönjük az óriási hangulatot a szurkolóknak!

Csapatunk kapitánya, Kara Dániel, aki 47%-os védési hatékonysága mellett két gólt is hozzá tett a győzelemhez, így nyilatkozott:

Büszke vagyok a csapatra, hogy így odatette magát az év utolsó hazai meccsén. Ez főleg a védekezésen látszott és sikerült kihasználnunk az ellenfél hibáit. Annak külön örülök, hogy a védések mellett gólokkal is hozzá tudtam járulni a győzelemhez.

Rutinos játékosunk, a meccsen három gólt szerző Gebhardt Ádám eképp elemzett:

Rendkívül motiváltan kezdtük a meccset, hiába volt jó pár visszajátszó [a veszprémi NB1/B-s csapatból], észre se lehetett venni. Kapusaink remekeltek, Gergő utasításait nagy százalékban betartottuk. Védelmünk rendre rendben volt. Haladunk előre, a célunk érdekében. A meccsre kilátogatóknak köszönünk mindent!

A – Szökrényes Lászlóval karöltve – 7 gólig jutó Szöllőskei Gergő a következőket nyilatkozta a derbiről:

A mérkőzés végig úgy alakult, ahogy mi azt szerettük volna. A 60 perc alatt a mi tempónk es akaratunk érvényesült. Sikeresen kihasználtuk az ellenfél hibáit, és fokozatosan növeltük az előnyünket. Jó munkát végzett a csapat, mindenki hozzá tett a győzelemhez.

Fiatal beállósunkat – Ihász Dávidot – is megkértük, mondja el véleményét az egykori csapata elleni meccsről. Dávid szerencsére (?) már előre tekint, és inkább a hangulatot emelte ki.

Először is GRATULÁLOK a csapatnak és szeretnénk megköszönni a szurkolóknak, hogy velünk voltak! Félelmetes amit hétről-hétre nyújtanak! Örülünk a két pontnak de ez már a múlt, a következő meccsre koncentrálunk. Nehéz mérkőzésre számítok az alsóörsi gárda ellen.

A 8. fordulóban nyert mindkét üldözőnk, a Tata és a Komárom gárdája is, így mindannyian növeltük az előnyünket a negyedik Veszprémhez képest. Két északi riválisunk továbbra is 4 pontos távolságból követ minket. Ez valószínűleg változni fog a 9. fordulóban, mivel december 7-én Tata-Komárom rangadót rendeznek.

NR

Veszprém és Várpalota. Két város, karnyújtásnyira egymástól. A szomszédvárak csatája évtizedekre visszanyúlóan mindig kiemelt jelentőségű, hatalmas presztízzsel bíró ütközet, legyen szó kézilabdáról, labdarúgásról vagy bármilyen sportágról és bármely korosztályról. Nekünk nézőknek pedig az esetek többségében kitűnő szórakozás.

Nem volt ez máshogy szombat este sem, amikor is az egykori világválogatott, Éles József tanítványai érkeztek a Gál Gyula Sportcsarnokba, hogy az első fordulóban elszenvedett hatalmas pofont „viszonozzák”, de legalább is pontot vagy pontokat szerezzenek a Bányász oroszlánbarlangjában. Hazai oldalon nyilván az eddigi száz százalékos mérleg megtartása volt a cél, noha a palotai fiúk is tisztában voltak azzal, hogy minden mérkőzés más és minden ellenfelet a lehető legkomolyabban kell venni, és tisztességesen fel kell mindenki ellen készülni.

 A mérkőzést a fehér szerelésben pályára lépő vendégek kezdhették és rögtön fel is avatták a mérkőzésen egyébként remekül védő Csomayt. Sokáig nem örülhettek, mert 2:2 után az előbb említett hálóőr védését követően Somogyi már a Bányászt juttatta előnyhöz (3:2). A következő percek sorozatos veszprémi hibákat hoztak. A VBSK kíméletlenül megbűntette ezeket, így a 8. perc végére már öt gólos volt a hazaiak előnye (7:2). A vörös-feketék előnye a félidő végéig állandósult, sőt a szünetre – többek között Szökrényes három találatának is köszönhetően – hétre duzzadt (19:12).

Egy Gebhardt-gól evolúciója. Gepi ismét vezéregyéniségnek bizonyult.

A pihenőt követően a Bányász rövid idő alatt gyakorlatilag eldöntött minden nyitott kérdést. Néhány perc elteltével Hoffmann, Járási majd Szöllőskei góljával már 10 gólos előnyben volt a Palota (22:12). Majczán szerezte a vendégek első gólját a második játékrészben (35. perc – 22:13), de ezek után több, mint 6 percet kellett várni az újabb veszprémi találatra (legközelebb a 41.percben Habda járt túl a palotai kapus eszén). Ezen időszak alatt viszont négyszer is mattolták a vendégek kapuvédőjét a VBSK játékosai (26:14). A 12-13 gólos távolságnál nem tudott közelebb jutni ellenfeléhez a Veszprém, a záró 10 percben pedig még erre is rátett egy lapáttal a Palota. A veszprémiek két gólt tudtak szerezni, míg a Bányász hatot. Többek között a kapuban parádézó Kara Dani révén, aki ha kellett hárított, ha kellett, akkor pedig saját maga is gólt szerzett, méghozzá kettőt is! Igazán nem panaszkodhattak a várpalotai szurkolók kapusaik teljesítményére, de kijár a dicséret valamennyi játékosnak és vezetőnek, akik letéteményesei a mostani sikernek!

Önfeláldozó játék elöl, kemény védekezés hátul. Ihász gól, Kara védés. Csupa jellemző kép a derbiről.

A folytatásban december 7-én szombaton 16:00-kor az Alsóörs vendége lesz csapatunk, ahol előreláthatólag ismét egy szikrázóan kemény csatával folytatják a bajnoki menetelést.

NB2 Férfi felnőtt A csoport 8. forduló
Várpalotai BSK – Veszprémi KKFT U21 38-21 (19-12)

Várpalota 350 néző

Vezette:Garai Balázs és Varasdi Levente
VBSK: Csomay, Kara 2 (kapusok) – Szöllőskei 7, Foki M. 1, Fülöp 4, Szökrényes 7, Hoffmann 2,Somogyi 2, Gebhardt 3, Járási 1, Hegyi, Hanák, Elter 1, Foki D. 3, Ihász 5, Dobos
Vezetőedző: Soha Gergő
Kiállítás: 4 ill. 10 perc
7m-es: 7/4 ill. 5/2

Zola

Kezdem megszokni, hogy valamelyik hétköznapi edzés vége felé battyogok a Csarnokba, de ami ennél sokkal örömtelibb, hogy talán a játékosoknak sem furcsa már, hogy egy alak áll az ajtóban, amikor ők éppen kilehelik a lelkület edzés végén. Jól tudják, hogy egy újabb „áldozatért” jövök. Dominik is leharcoltan jön kifelé, és meglepődök, amikor nem kér időt, hogy fújjon egyet, vagy akár átöltözzön, hanem leveti magát a székbe egy „Felőlem kezdhetjük!” felkiáltással. Nekem nem kell kétszer mondani.

1 – Kezdjük az elején: neked mi az első élményed a kézlabdával? Mikor dőlt el, hogy ezt a sportot választod?

HD: Emlékszem régen még focival kezdtem, de az annyira nem jött be, így áttértem a kézilabdára. Itt fent edzettünk a galérián Vera nénivel (Szőke Veronika), ekkor óvodás lehettem. Az maradt meg, ahogy dobáljuk a labdát egymásnak. Az edzések nagyon megtetszettek, aztán itt ragadtam.

2 – Ha jól tudom, végig jártad a ranglétrát itt a Bányászban, milyen érzés volt bemutatkozni a nagy csapatban?

HD: Valóban végig jártam minden korosztályt, egyetlen átigazolásom volt, tavaly a TFSE csapatában játszottam egy szezont, onnan viszont kiöregedtem, és természetes volt, hogy hazajövök. A bemutatkozásom körülbelül három éve történt, ráadásul hazai pályán. Nagyon vártam, és örültem neki, hogy ekkora közönség előtt léphetek pályára, ez azért nem szokványos az NB2-ben. Izgultam is kicsit, de nagyon jó élmény volt.

Dominik (#43; középső sor jobb szél) a TFSE csapatával egy győztes meccs után. Mely jelenlegi Bányász játékos szerepel még a képen? – Az interjú végén kiderül! (Forrás: tfse-sport.hu – Borhi Mihály)

3 – Jártatok ti szüleiddel meccsre? Volt kedvenced a régi palotai csapatokból?

HD: Ó hát persze, rengeteg meccsen voltunk, és megvoltak a kedvenceim is. Habuczki Tomit nagyon szerettem, de Gepi és Gergő is a kedvenceim voltak. Vannak emlékezetes meccsek, megmaradt emlékek. Egyszer például Gergő szenvedett olyan sérülést, hogy a mentő is jött érte. Nagyon fiatal voltam még, de belém égett a helyzet.

4 – Ide szúrnám be Gepi kérdését, ami igazából nem is kérdés, hanem inkább kívánság: elmesélte azt a beszélgetéseteket, amikor elmondtad neki, hogy milyen hihetetlen az, hogy most egy csapatban játszotok, holott régen te még neki szurkoltál. Azt kívánta, hogy egyszer te is éld át ezt. Én ezt úgy fordítanám le kérdéssé, hogy milyen céljaid vannak a kézilabdával? Hova szeretnél eljutni és mi az amiben még fejlődnöd kell?

HD: Természetesen minél magasabb szintre szeretnék eljutni, de a lényeg, hogy kihozzam magamból a maximumot. Hármas védőként számítanak rám, és érzem én is, hogy lábbal lassú vagyok kicsit, ezen kell dolgoznom, ebben kell fejlődnöm. Szerencsére Gergő minden segítséget megad ehhez, készít személyre szabott edzéstervet szezon közben is, úgyhogy ezen nem múlik. Járok le pluszban kondizni, igyekszem elvégezni az extra munkát, hogy jobb lehessek, ugyanis nem vagyok elégedett a játékpercekkel, de ahhoz, hogy ez jobb legyen, dolgozni kell.

5 – Hogy értékeled az eddigi szezont?

HD: Megmondom őszintén meglepődtem azon, hogy 6/6-tal kezdtünk (az interjú óta ez már 7/7). Reménykedtem benne, hogy jó lesz a csapat, de nem gondoltam volna, hogy a Tatát és a Komáromot is megverjük. Tavaly a TF-fel is nagyon megszenvedtünk a komáromi csapat ellen, nem sikerült győzni ellenük, így nagyjából tudtam, hogy milyen erősségű csapat, a Tata pedig az NB1-B-ből csatlakozott hozzánk, tudtuk, hogy ők is erősek.

6 – Amikor beszéltük az interjú időpontját említetted, hogy edzést tartasz. Milyen csapatod van?

HD: Igen, a TF-en edzőképzést végzek én is. Vagyunk így páran a csapatban, segítünk is egymásnak, ha úgy adódik. Most Foki Dáviddal visszük közösen a 2-es korcsoportot, ez a 2015-2016-os születésűek csapata. Heti két edzést tartunk a Nepomuki Általános Iskolában, plusz járunk suli kézire a Bán Aladár Általános Iskolába első két órában, Dávid szerdánként én péntekenként. Ezek felett délutánonként is tartunk foglalkozásokat. Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, nagyon élvezem. Komolyan szeretném venni az edzői pályát. Példaképem Xavi Pascual (a Telekom Veszprém edzője – szerk), példaértékű a pályafutása.

6+1 – Van-e bármilyen egyéb hobbid? Belefér-e még más?

HD: Igazából nem nagyon, nincs sok időm. A sport a sport és a sport, ezek a hobbik. Szeretek meccseket nézni, a focitól azért nem szakadtam el. Nagy Arsenal drukker vagyok, illetve szorítok a magyar válogatottért.

Zárjuk a szokásoknak megfelelően az interjút. Kitől kérdeznél, és mit?

HD: Hofitól (Hoffmann Tamás) kérdezném, hogy mikor fog már végre kontakt lencsét használni?

Hofival, Dominik tavalyi TFSE-s csapattársával folytatódik a 6+1 sorozat.

Dominikkal is beszélgetünk még, kibeszéljük a közeledő hazai rendezésű női Európa Bajnokságot és megállapítjuk, hogy a magyaroknak illene a legjobb nyolcba bejutni, siker lenne a legjobb négy, de a végén úgyis a norvégok győznek… esetleg a franciák. Jó hallani, hogy a negyedik interjú alany is tanul, edző szeretne lenni. Csupa olyanok alkotják a Várpalotai Bányász csapatát, akiknek életük a kézilabda. Ebből rossz nem sülhet ki.

NR

Kedvezően alakultak a 7. forduló eredményei a Bányász számára (a mieink győztek idegenben, az üldöző Veszprém pedig otthon bukott nagyot – 19-34 – a Tata ellen), így négy pontos előnyből várjuk a második hét meccses etapot. Jól emlékszünk még, hogy a Bányász nagyarányú győzelmet aratott az első fordulóban a Veszprémi Kézilabda KFT U21-es felett (21-36), ennek a meccsnek jön most a visszavágója.

A 7. forduló – számunkra – kedvező eredményeket is hozott. A mi győzelmünk mellett a Veszprém veresége is kellett, hogy növelni tudjuk előnyünket a tabellán.

Fontos tudni, hogy a megyeszékhelyi egyesületnek van egy NB1/B-s csapata is (akik viszont a Magyar Kupában győzték le magabiztosan fiainkat), és a két gárda között némi átjárás előfordulhat a kettős játékengedélyek miatt. Erős ellenfél érkezik tehát a Gál Gyulába.

Vezetőedzőnk, Soha Gergő kiemelte, hogy jót tett a csapatnak, hogy Szentgotthárdon mindenki játszani tudott, ennek is tulajdonította azt, hogy a hibáinkat jól kihasználó vasi alakulat csak a végére szakadt le annyira, hogy a „magabiztos” jelzőt odatehessük a „győzelem” elé. Szokásához híven, célratörően fogalmazta meg a feladatot, ami a csapat előtt áll:

„Komoly feladat vár ránk szombaton a hazai közönség előtt. Koncentráltan kell edzenünk, hogy a célunkat elérjük, és itthon tarthassuk a két pontot, amiért mindent megteszünk.„

Ihász Dávid, csapatunk beállósa több szezont is lehúzott soron következő ellenfelünknél, adta tehát magát, hogy megkérdezzük a szombati összecsapásról. Dávid, aki a legutóbbi meccsen 5 gólt is szerzett, eképpen vélekedett a mögöttünk hagyott, és az előttünk álló derbiről:

„Mindegyik mérkőzés más és más. Nagyon nehéz meccsen vagyunk túl egy kellemetlen szentgotthárdi csapat ellen, most pedig jön a veszprémi, ami egy nagyon erős együttes. Fiatalok, gyorsak és egy percig sem adják fel, így nehéz összecsapásra számítok. Minden meccsre máshogy készülök, de egy egykori klub ellen sosem egyszerű. Az biztos, hogy mint minden meccsen, ezen is nyerni szeretnék. Remélem, rekord számban látogatnak majd ki a szurkolók, nagy szükség lesz rájuk is! Szombaton találkozunk!”

A kedd esti edzés után a VBSK-ban szintén első szezonját játszó, a TF-ről hozzánk igazoló, 21 éves Hoffmann Tamással beszélgettünk aki szintén elmondta véleményét a soron következő meccsről:

„Kőkemény összecsapást várok. Az első meccsünk eredménye csalóka, hazai pályán most egy sokkal nehezebb mérkőzésre számítok. Az biztos, hogy jó futós derbi lesz, meg fogunk izzadni, de az is biztos, hogy 100%-ot fogunk kitenni a pályára.”

Hoffmann Tamás (Hofi) küzdős, hajtós meccset vár, csak úgy, mint a csapat többi tagja

A cél tehát nem lehet más, hazai pályán kell nyolc meccsesre duzzasztani a bajnokság kezdete óta íródó sorozatot (ha az előző bajnokságot is beleszámítjuk, akkor jelenleg kilenc győzelemnél állunk sorozatban. Jubilálnánk tehát egy Veszprém elleni győzelemmel). Reméljük a játékosok fogadkozása és a Gergő által képviselt céltudatosság eredményt hoz, és népes szurkolótábor előtt történik meg mindez. Hajrá Bányász!

NR

Pontveszteség nélküli listavezető és pont nélküli sereghajtó. Papíron ez minden kétséget kizárólag „országos kettes”. Azonban a sportban bármikor bármi megtörténhet, így a viszonylag hosszú utazás után az ország legnyugatibb városába érkező VBSK játékosai sem vették félvállról ezt az összecsapást. 

Kicsit talán bele aludtak a vörös-feketék az első percekbe, így a házigazdák gyorsan kétgólos előnyre tettek szert, Zsíros és Séger góljaival. Szerencsére a Bányász hamar rendezte a sorokat és Fülöp, majd Ihász góljával kiegyenlített, majd egy Csomay védést követően a vezetést is átvette. A gólszerző ezúttal Gebhardt volt, aki ha már egyszer betalált, hát megismételte ezt gyorsan még kétszer és máris 3 gólos előnyben volt a Palota. (8.perc – 2:5). Az első negyedóra végéig 2-3 gólos különbségen tartotta magát a vasi csapat. Ekkor Szöllőskei találatával először nőtt 4 gólra a listavezető előnye (15.perc – 6:10). A félidő utolsó perceiben aztán tovább nőtt a távolság a két csapat között és a pihenőre már 5 gólos előnnyel vonulhatott a VBSK (14:19).

A fordulás után mindkét oldalon elpuskáztak a csapatok egy-egy helyzetet és végül a Bányász játékosa Hegyi Barnabás jegyezhette a játékrész első találatát (33.perc: 14:20). Lassan csordogált a második félidő és többnyire 6-7 gólos palotai vezetés mellett folyt a játék. Az utolsó 10 percre 28:23-as Bányász előnnyel érkeztek a csapatok, így valószínűsíthető volt, hogy ha a hazaiak nem produkálnak valami elképesztő hajrát, nem tudják megállítani a Várpalotát. A hajrá nem jött, sőt, a vörös-feketék 24:31 után zsinórban 4 gólt lőve minden nyitott kérdést lezártak és végül 10 góllal nyerték meg a találkozót (26:36). 

Csapatunk vezetőedzője, Soha Gergő, így vélekedett az összecsapásról: Nem volt könnyű mérkőzés, az ellenfel végig küzdött, nem hagyta magát leszakítani. Az elkövetett hibáinkat rendre jól kihasználták. Mi tudtuk forgatni a játékosokat, így a végére erőnlétben kijött a különbség. Sikerült mindenkinek játéklehetőséget adnom, ami fontos volt a Veszprém elleni mérkőzés előtt.

A következő mérkőzést újra hazai környezetben játssza majd csapatunk. Ha úgy tetszik az első „tavaszi” fordulóban ellenfelünk a közvetlen rivális szomszédvári egylet, a Veszprém KKFT U21 lesz, akik súlyos vereséget szenvedtek a hétvégén a 3. helyezett Tata ellen Veszprémben. Mivel a Bányásztól is kikaptak a nyitó fordulóban, duplán fűtheti őket a bizonyítási vágy, és senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy  rendkívül nehéz összecsapás elé fog nézni a VBSK. Hajszoljuk a győzelembe a srácokat! Mindenki a csarnokba!

HAJRÁ BÁNYÁSZ!

Szentgotthárdi VSE – Várpalotai BSK 26-36 (14-19)

Szentgotthárd, 100 néző

Vezette: Kertész Bálint és Miháldinecz József

VBSK: Csomay, Kara (kapusok) – Bai 1, Szöllőskei 5, Foki M. 2, Fülöp 5, Szökrényes 2, Hoffmann 2,Somogyi 4, Gebhardt 4, Járási, Hegyi 2, Gáspár, Hanák 2, Foki D. 2, Ihász 5
Vezetőedző: Soha Gergő
Kiállítás: 8 ill. 8 perc; 7m-es: 5/4 ill. 2/2