A neheze most következik – Soha Gergő értékelte a szezon első negyedét

A nyáron a vezetőség döntése értelmében az aktív játéktól frissen visszavonuló Soha Gergő vette át a Várpalotai Bányász NB II-es felnőtt csapatának vezetőedzői pozícióját, elődje Szedlák Tamás feladata a kapusok megfelelő felkészítése lett.

A keretből különböző okok miatt többen távoztak, míg az érkezők oldalán egyedüliként a Tatai AC-tól visszatérő szélső, Galambos Bence neve szerepelt, aki illeszkedve a klub hosszútávú terveibe utánpótlás edzőként is segíti a VBSK-t. A fennmaradó helyeket a tavalyi II. osztályú ifjúsági bajnokcsapatunk tagjaival pótolta a szakvezetés.

Hogy az így összegyúrt társaság milyen erőt fog képviselni a bajnokságban, azt senki sem tudhatta. A mi kis “csikócsapatunk” azonban egyelőre állja a sarat és a legjobb csapatoknak is méltó ellenfele.

 

Túl a bajnokság negyedén Soha Gergőt faggattuk eddigi tapasztalatairól.

 

Palotahandball.hu: Az elmúlt szezon bronzérme után a keret alapos változáson ment át. Nem tartottál tőle, hogy ez a csapat esetleg “megégetheti magát” ebben a mezőnyben?

 

S.G.: Nagy elánnal vetettük bele magunkat a munkába, ami mindig kifizetődő. A fiatalok jól dolgoztak már az előző szezonban az ifi bajnokságban is, a felnőtteket meg már hosszú évek óta ismerem. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem volt nagy elvárásom magunkkal szemben, de még nagyon az elején járunk a szezonnak. Keményen kell dolgoznunk, hogy ne “égessük” meg magunkat.

 

Palotahandball.hu: Az első mérkőzését Pápán játszotta a Bányász, de talán azon a találkozón még nem igazán lehetett lemérni, hogy ténylegesen mire is képesek a srácok.

 

S.G.: A pápai mérkőzésen két teljesen más félidőt produkáltunk. Érződtek a hiányosságaink, ez egy kezdeti képet vázolt fel számomra, hogy mikben kell javulnunk. Egy folyamat elején járunk. Igyekszem minél többet átadni és követelni, miközben rengeteget tanulok a srácoktól. A cél, hogy közösen fejlődjünk a csapattal és a maximumot hozzuk ki magunkból, minden helyzetben!

 

Palotahandball.hu: Ezután jött egy igazi fokmérő, az első hazai mérkőzés. Aki ismeri a várpalotai sportcsarnok nézőtéri hangulatát, az tudja, hogy egy új összetételű VBSK egy ilyen mérkőzésen, ha sikert arat, azzal képes hosszú időre maga mellé állítani hűséges szurkolótáborát. És a siker nem maradt el…

 

S.G.: A füredi fiatalok foghíjasan érkeztek hozzánk. Helyenként egészen jó védekezéssel – ami jó kapusteljesítménnyel is párosult – , tudtunk megálljt parancsolni nekik, a mindig lelkes közönségünk és fáradhatatlanul buzdító “kemény-magunk” előtt. Külön öröm számomra, hogy a régi “öregek” közül sokakat láthatok a lelátókon. Akikkel együtt játszhattam vagy sokat hallhattam róluk és ezáltal ismerem őket. Mindig előttünk kell lebegnie, legyen szó felnőtt vagy fiatal játékosokról, edzőkről, hogy hűek maradjunk a Várpalotai Bányász SK jó híréhez.

 

Palotahandball.hu: Hogy azért a földön maradjunk, következett egy fájó hazai vereség a tavalyi bajnokcsapattól.

 

S.G.: Nagyon sokat merengtem ezen a mérkőzésen, mindig fájni fog amikor eszembe jut. Sajnos nem tudtuk tartani magunkat a megbeszélt taktikához. Keveset gyakoroltattam a srácokkal az elképzelésemet, de tanultam a hibámból. Legközelebb felkészültebbek leszünk, több variációt is elsajátítunk és mindent megteszünk a győzelemért, ahogyan eddig is.

 

Palotahandball.hu: Sorrendben akkor; egy ácsi kiharcolt siker, majd ismét hazai közönség előtt, jó mérkőzésen diadal egy talán esélyesebb rivális ellen.

 

S.G.: Ácson akadozott kicsit a gépezet, a fiatalok nem hozták a várt szintet, ezért ők voltak többet a pályán, hagytam érvényesülni őket. Szerencsére az Ajka elleni mérkőzést összességében más felfogásban, jobb játékkal tudtuk megnyerni. Habár az első 10 percben az öltözőben ragadtunk, de megérdemelten hagytuk el győztesen a küzdőteret. Kemény, küzdelmes bajnoki volt a lelátón is érezhető volt a feszültség és izgalom. Sok ilyen meccsre lenne szüksége a fiataloknak, amiből tanulhatnak és jó lenne mindig győztesként távozni.

 

Palotahandball.hu: Jelen pillanatban listavezető a csapat, de a java még csak most következik. Hosszabb szünet után a győri fiatalok érkeznek Palotára, majd Telekom U23, Tarján és az alaposan megerősített Nemesvámos következik. Nem tűnik könnyű sorozatnak. Reméljük nem ijedős a társaság és az eddigi eredményeket is helyén tudják kezelni.

 

S.G.: Ezek olyan mérkőzések lesznek amiket fentebb említettem. A győriek lendületes kézilabdát játszanak, nagy csatára számítok ellenük. Nem beszélve a veszprémi fiatalokról, a játék összes elemét tudják alkalmazni. Mindent megteszünk a semlegesítésükre. Tarjánnal általában nagyot küzdünk és a Nemesvámosnál kézilabda ikonok ellen harcolhatunk. Mi más motiválhatna jobban egy csapatot, játékost, edzőt, mint a kihívások?!

Kihúzhatja magát a társaság a tabellán jelenleg elfoglalt helyéért, de ez még nem jelent semmit. A bajnokság elején ez csak szépségdíj. Egy sportoló nem ezért dolgozik. Az utolsó forduló után legyünk minél jobb pozícióban és ha visszatekintünk, a szurkolóink büszkék legyenek ránk, büszkék lehessünk magunkra!

 

Palotahandball.hu: Köszönjük szépen, hogy a rendelkezésünkre álltál és szurkolunk a csapatnak, hogy lépésről lépésre fejlődjenek és még sok-sok örömet okozzanak a közeljövőben a Bányász családjának!

 

S.G.: A lehetőség bennünk van, mi egy brusztolós csapat vagyunk, akik a munkával érhetnek el sikert. Dolgozunk meccsről-meccsre. Köszönjük az érdeklődést, a szurkolók támogatását.

A csapat nevében mondhatom, hogy nagyszerű érzés ilyen hangulatban játszani. Tizenkilenc éves koromban érezhettem először a bőrömön a “Várvédők” buzdítását, ami azóta is felemelő. Minden fiatal játékosunknak azt kívánom, hogy átélhesse ezt a felnőtt csapatunkban legalább ennyi időn át.