Komárom és Várpalota férfi kézilabda csapatainak viaskodása a ’90-es évek közepére nyúlik vissza. A két klub hol az NB II-ben, hol pedig az NB I/B-ben találkozott egymással, ahol többnyire rendkívül szoros csatákban dőlt el a bajnoki pontok sorsa. Nem volt ez másképp ezúttal sem, hiszen a NB II-es csoportunk tabellájának első két helyezettje csapott össze a hétvégén Várpalotán. A mi fiaink a hibátlan mérleg fenntartására törekedtek, míg a vendégek abban bíztak, hogy sikerül meglepetést okozniuk és az idei szezon során először térdre kényszeríthetik a vörös-feketéket.
Soha Gergő remekül készítette fel csapatát, amely így eredményesen alkalmazkodott a meccsen előálló váratlan és nem szokványos játékhelyzetekhez
A rendkívül felfokozott hangulatban – több, mint 400 néző előtt – megrendezett találkozón a palotaiak szerezték meg a vezetést, de Gálfi két góljával percek alatt fordítottak a vendégek. Nem örülhettek vezetésüknek sokáig, hiszen Somogyi előbb egyenlített, majd Schneider elhibázott lövését követően Foki Dávid már ismét a palotaiaknak szerzett előnyt (3:2). Több eladott labda és rontott lövés jellemezte mindkét csapat játékát, így hol az egyik, hol a másik csapat volt minimális előnyben. A 18. percben Ihász révén nőtt először két gólra a két egylet közötti távolság, majd Fülöp és Hegyi jóvoltából már négy volt a Bányász előnye (13:9). Tegyük hozzá, ezen időszak alatt két darab két perces kiállítást is begyűjtött a komáromi csapat. Alig több, mint egy perccel a félidő lefújása előtt Gebhardt már ötre növelte a hazai előnyt (16:11). Nem sok idő volt hátra a szünetig, de a játékvezetők még kiosztottak palotai oldalon is két kiállítást. Az emberfórt sikerült gólra váltania a vendégeknek, így a pihenőre „csak” négy gólos várpalotai előnnyel mehettek a csapatok.
Szöllőskei a szezon egyik legszebb gólját szerezte: a komáromi védőket kicselezve, a kapunak háttal, bevetődve talált a kapuba.
A kemény védekezésnek is köszönhetően négy gólos előnnyel vonult szünetre a Bányász
Fordulás után – köszönhetően az áthúzódó kettős emberelőnynek is – a Komáromnak rövid időre sikerült közel kerülni a VBSK-hoz. Győrffi majd Auer talált be a hazaiak hálójába (16:14). Ezt követően jöttek a menetrendszerű kiállítások mindkét oldalon. Nem nagyon voltak fenn a pályán teljes létszámban a csapatok a második félidő során (Az egész mérkőzésen 38(!) percnyi kiállítást „adományoztak” a sípmesterek, ami a játékot elnézve talán nem lett volna indokolt). Szerencsére ebből az őrületből a Bányász jött ki jobban és Gebhardt valamint Szöllőskei góljával már ismét 4 góllal vezetett a hazai alakulat (37. perc: 20:16). Ezután palotai oldalról Szöllőskeit majd Hegyit „jutalmazták” a játékvezetők kétperces pihenővel és Oldal Zsombor góljaival ismét 2 gólos távolságba került a komáromi gárda (20:18). Ennél a 2-3 gólos távolságnál közelebb viszont nem sikerült kerülniük. Az utolsó negyed órára ráfordulva aztán ismét Foki Dávid percei következtek. A mezőny legeredményesebb játékosának újabb két góljával már öt volt ismét a különbség a Palota javára (46. perc: 28:23).
Nagy csata zajlott mindkét kapu előtt, szerencsére javarészt a várpalotai támadók sikerével. 37-szer sikerült bevenni a vendégek kapuját.
A találkozó utolsó tíz percében újra a játékvezetőkre szegeződött a nézők figyelme. Volt, hogy egyszerre 4(!) játékos is a padot koptathatta kiállításuk következtében, emellett még két piros lapot is feljegyezhettünk a zöld mezes vendégeknél. A hátralévő időszakban Kara két remek védéssel ugrasztotta talpra a csarnokot. A közönség a meccsel és a szurkolókkal együtt élve állva tapsolta a hazai csapatot az utolsó három percben. A vége 37:31, nagyszerű mérkőzésen szép és értékes győzelmet arattak a Fiúk, így hat meccsesre dagadt a győzelmi széria! SZÉP VOLT FIÚK!
Várpalotai BSK – Komáromi VSE 37-31 (16-12)
VBSK: Csomay, Kara (kapusok) – Bai, Szöllőskei 6, Foki M., Fülöp 3, Szökrényes 5, Hoffmann 2, Somogyi 1, Gebhardt 5, Járási, Hegyi 2, Gáspár, Hanák, Foki D. 11, Ihász 2
Vezetőedző: Soha Gergő
7m-es: 2/2 ill. 1/1