Jól sikerült a bajnokság első szakasza U20-as csapatunknak. Grüll Gábor tanítványai a pontvadászat feléhez érve mindössze egyszer szenvedtek vereséget, és két pont előnnyel vezetik az harmadosztály „A” csoportjának tabelláját. Ez még akkor is szép eredménynek számít, ha a szezon elején egyértelmű célt fogalmazott meg a vezetőség: vissza kell jutni a másodosztályba. Annak jártunk utána, hogy mit sikerült elérni december végig a tervekhez képest. Grüll Gáborral beszélgettünk.
Tíz meccs, kilenc győzelem, egy vereség. Ezzel vezeti a harmadosztály „A” csoportját az U20-as csapat. Az év elején ki is mondtad, hogy cél a feljutás. Ezek tükrében mit gondolsz a szereplésről és a helyezésről?
Grüll Gábor: Igen, ez tényleg elvárás, és elvárás is kell legyen. Fontos volt a jó kezdés Szentgotthárdon. Az egyetlen fájó pont az általad is említett vereség, ami itthon történt az Alsóörs ellen. Eléggé kiismerhetetlen volt ez az osztály. Az első- és másodosztályban kötelező a videókat feltölteni a meccsekről, itt a harmadosztályban ilyen nincs, ilyen szempontból nagy lutri volt mindegyik ellenfél. Az Alsóörsnél és a Szentgotthárdnál is jellemző, hogy vannak olyan ifisták, akik a felnőtt csapatban is szerepet kapnak. Ráadásul ők általában nem csak „nagyok”, hanem tényleg ügyesek, tanulják a kézilabdát. Nehézséget okozott levédekezni azt az egy-két játékost, ők hozták a meccset. Ez tényleg fájó pont volt. Az viszont nagyon jó volt, hogy idegenben sikerült megverni őket. Tudták a játékosok mire kell készülni, az első félidő mégsem sikerült jól, úszott a meccs. Ott a szünetben kellett egy kis fejmosás, de ezáltal a második félidőre úgy jöttek ki, hogy ami az akarati tényezőjüknek és tudásszintjüknek megfelelő volt, és sikerült megfordítani a meccset (21-16-os félidő után nyertek a fiúk 31-33-ra – szerk.).
Mennyiben sikerült teljesíteni a félévben kitűzött célokat? A helyezéstől eltekintve ott járnak a srácok, ahol szeretted volna?
GG: Érdekes a helyzet, mert ahogy már ezelőtt is említettük Danival (Szili Dániel az U18 edzője – szerk),az U20 és az U18 együtt készül. Ezáltal az ifisták azok, akik húzzák magukkal a serdülőket, így ebben a félévben nagyobbnak érzem az U18 fejlődési rátáját. Emellett fontos tudni, hogy az U20 jelenleg a 2006-os korosztályt jelenti úgy, hogy 2005-ösök visszajátszhatnak. Nálunk a srácok még mindig jellemzően 2007-08-asok. Hiányzik 4-5 igazi U20-as korú játékos, akik húzni tudnák ezt a csapatot.
Lyukas ez a korosztály?
GG: Sajnos igen. Egy-két 2006-os maradt csak meg, sokan abbahagyták, pedig tehetségesek voltak, többeket pedig elvittek (Fenyő Jordán, Mácsik Levente). Ezekkel a játékosokkal a jelenlegi csapat is sokkal nagyobb fejlődési rátát járna be. Hiányzik az a kapocs, ami az U18 és az U20 között megvan. Mivel itt van ez a néhány éves szakadék a jelenlegi ifik látják, hogy nem nagyon tudnak bekerülni a felnőttbe, nincs meg az a generáció akiktől ők tanulhatnának. Remélem ez az utolsó ilyen szakasz a VBSK történetében, és mostantól az évjáratok között meglesz az a 3-4 játékos akik ezt a bizonyos kapcsot jelentik majd.
Mi az amire a januári felkészülés során hangsúlyt kell fektetni?
GG: A Dani által már említett hat hetes ciklusokat folytatjuk. Ezekre azért van szükség, mert ahhoz, hogy valamiben szintet lépjen a játékos, ahhoz adaptációs időre van szükség. Például ha teszem azt csak két alkalommal foglalkozunk erőfejlesztéssel, majd mással, akkor abból nem lesz fejlődés. Ahhoz hat hétig le kell járni a konditerembe, hogy eredménye legyen. Őszintén megvallva, látjuk is a fejlődést, fizikálisan jól teljesített a csapat az év végi méréseken. Természetesen tudunk és kell is módosítani a hat hetes programokon. Most vissza kellene térnünk a taktikai, technikai képzéshez, mert erőnlétben elfogadható szinten vagyunk. Erről kell majd beszélnünk, hogy hogyan tudjuk erre felé alakítani a további edzéstervet. Szerencsére ilyen szempontból jó a csapat, szeretnek dolgozni.
Többször hivatkoztál már Szili Danira, az edzőtársadra, tavaly is együtt dolgoztatok már. Idén viszont duplájára nőtt az edzői gárda létszáma. Schekk Andris veletek dolgozik a játékosokon, Kara Dani pedig a kapusokkal foglalkozik. Hogy látod a dinamikát a kvartettben?
GG: Egyáltalán nem rossz. Kapusedzőre már régóta szükségünk volt. Sokkal jobban működnek a kapusok. Tavaly a védési hatékonyság 10-12% körül volt, idén többször elértük a 30%-ot. Ez sokat hozzátett a csapathoz. Még mindig rengeteget kell dolgozni a srácoknak, de Danival nagyon jó a kapcsolat, meg tudjuk csinálni, amit szeretnénk. Jelenleg négy kapusunk van, akik közül ketten a felnőttekkel készülnek. Muszáj stratégiát kialakítanunk arra nézve, hogy mindenki megkapja a perceket, amikor meccsterhelést kap. Ráadásul mind a négy kapus különböző stílusú, ami külön kihívást jelent egy kapusedzőnek.
Schekk Andrisnak az elején még bizonytalan volt, hogy mikor tud jönni a felnőtt edzések miatt, ki kellett alakulnia a rendszernek. Abszolút partner a munkában, átlátja azt, hogy milyen stratégiát követünk, a második félévben sokkal jobban szeretnénk terhelni, most is ő vezette az edzést. Mindenki hozzá tudja tenni a magáét, Andris is hozott új dolgokat. Ezek jók, kellenek a játékosoknak is az új impulzusok. Szerintem ez egy jól jövedelmező felállás lesz.
Mire lehet számítani a tavaszi szezonban?
GG: A bajnokság úgy néz ki, hogy itt nem alsó- felső ház, hanem a csoport csapatai négy kört játszanak egymás ellen. Új ellenfélre nem kell tehát készülnünk. Két kulcs párharcunk lesz: a Szentgotthárd és az Alsóörs oda-vissza. Ez nem jelenti azt, hogy például az ÉLES KISE csapatában ne lenne potenciál, sőt, de a jelenlegi állás szerint két nehéz túránk lesz még. Beszéltünk Gergővel, és egy meccsre már el tudta engedni Örsöt (Bogdány Örs – szerk), és nagy segítség is volt Szentgotthárd elleni hazain, erre számíthatunk a tavasszal is. Szerintem meg tudnánk ugrani önerőből is, ez látszik az őszi eredményekből, de jó, ha van biztosíték. Ráadásul példát tud mutatni az ifiknek.
A tavalyi sok vereséggel tarkított szezont követően most jönnek a győzelmek. Észre veszed a srácokon, hogy ez feldobja őket?
GG: A tavalyi szezont sikerült úgy befejeznünk, hogy volt sikerélmény, jöttek a győzelmek, és ott a fiúk elhitték, hogy meg tudják csinálni. Emiatt a győzelmek magukban nem jelentenek nagy felszabadultságot, sőt, idén azt sulykoljuk, hogy jövőre jön az igazi erőpróba, mert a harmadosztály feletti szintre képes a csapat. Olyan szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ha sikerülne feljutni, akkor ugyanezzel a kerettel tudnánk nekimenni a másodosztálynak, ahol biztos vagyok benne, hogy jobban szerepelnénk, mint tavaly.
Jó szokásunkhoz híven Gáborral a fent leírtakon kívül beszélgettünk arról, hogy szerinte az U18 hogy áll, milyen hatással lenne az utánpótlásra egy esetleges feljutás a felnőtt NB1/B-be, de szóba került a városban induló sportosztály és a Bányász kapcsolata is. A munka nem ért véget, mindent el kell követni, hogy a célitűzéseket siker koronázza.