Kilenc, sorozatban megnyert mérkőzés után utazott a VBSK Lipótra azzal a nem titkolt céllal, hogy ezt a remek őszi sorozatot lehetőleg a tizedik győzelemmel fejeznék be.

Győr-Moson-Sopron vármegyei ellenfelünk a bajnokságnak merész tervekkel kezdett neki, de mindjárt az első fordulóban vereséget szenvedtek hazai környezetben a Komárom gárdájától. Ez mondhatni még benne is volt a pakliban, hiszen a KVSE egy jó erőkből álló, bajnokesélyes csapata ennek a mezőnynek. A folytatásban javítottak és elhozták a két pontot Szentgotthárdról, majd jött a várpalotai találkozó, ahol valószínűleg újabb győzelmet terveztek és bár szoros mérkőzésen, de a vörös-feketék behúzták a mérkőzést. Talán ez se volt még vállalhatatlan, de a győri fiatalok elleni hazai fiaskó mindenképpen a be nem tervezett kategóriába tartozott náluk. Ezután újabb vereség otthon a Tatától, majd pont nélkül térhettek haza Veszprémből is. Nem mutatott jól tehát a lipótiak mérlege, még akkor sem, ha az utóbbi három mérkőzésükből kettőt megnyertek, és csak a Komárom vendégeként kellett fejet hajtaniuk. A körbeveréseknek köszönhetően viszont még jó esélyük van elérni a rájátszás felsőházát. Természetesen ehhez többek között győzniük kellett akár a listavezető palotaiak ellen is.

Ennek megfelelően a lipótiak nagy elánnal kezdték a mérkőzést, és a VBSK vezető találatát követően hamar fordítottak, majd rendre egy-egy góllal vezettek, egészen a 11. percig, amikor előbb Somogyi egyenlített, majd Szöllőskei góljával 1:0 után először vezetett a Bányász (7:8). Sajnos ezután Foki és Szöllőskei is hibázott, Gebhardt lövése pedig a kapufán csattant, így a hazaiak újra átvették a vezetést, majd a 19. percben már négyre növelték azt (12: 8). Néhány perccel később Szökrényes kiállítását követően Horváth góljával már 5 gól volt a lipóti előny (24. perc – 14:9). A szünetig hátralévő időben több hibát vétettek a VBSK játékosai, így nem igazán csökkent a 4-5 gólos hátrányunk. A félidő 16:12 a Lipót javára.

Tudtuk, hogy nehéz lesz, de ennyi hiba persze nem fér bele, egy jó ellenfél ezt kíméletlenül kihasználja. A Lipót pedig szombat este élt a lehetőségeivel. A második félidőt 3-0-val kezdték, így a 34. percre már hét gólos volt a VBSK hátránya (19:12). Rögtön ezt követően előbb Hegyi, majd Gebhardt próbálkozhatott, de a lipóti kapuban Nahaj lehúzta a rolót (48%-kal védett a meccsen.. így mondjuk nehéz is fordítani). A Fülöp kétperces kiállítása miatt emberelőnyben játszó Lipót ismét betalált, és már nyolc gól volt a távolság a két csapat között (20:12). Szerencsére hazai oldalon is becsúszott egy-két eladott labda, és Ihász, valamint Fülöp két góljával ismét közelebb tudott lopakodni a Bányász (45. perc – 22:17). Sajnos ennél közelebb csak az utolsó tíz percben tudott jönni a Palota. Ekkor előbb Fülöp értékesített egy hét méterest, majd Ihász dobott újabb gólt, és az 53. percben felcsillant némi remény (26:22). A lipóti Molnár Renátó góljára Szöllőskei, majd Fülöp válaszolt, és 27:24-re jött fel a VBSK négy és fél perccel a vége előtt! Az utolsó percek nagy hajrája viszont nem a palotaiaknak sikerült jobban, így a Lipót nyerte a találkozót 32:25 arányban.

Soha Gergő, a csapat vezetőedzője így értékelt:

„Sajnos ez a hétvége nem sikerült jól a részünkről. Túl sok hibával játszottunk, amit az ellenfelünk rendre kihasznált. Megérdemelten győztek. Jókor jön a téli szünet, fel kell készülnünk az előttünk álló feladatokra.”

Csapatunk rutinos játékosa, Gebhardt Ádám is hasonlóan látta a helyzetet:

„Először is szeretnénk megköszönni a szurkolóinknak, hogy ilyen messze is elkísértek minket. A csapat a megszokott formájához képest rengeteg ziccert hibázott, a végjátékban pedig sok technikai hibát vétettünk. Így nem lehet mérkőzést nyerni. A Lipót jó csapat és kihasználta lehetőségeit.

Ez most nem a Bányász napja volt ,de csüggedni felesleges. Ha tavasszal csak közel ilyen eredménysort produkálnak a fiúk, akkor még sok örömre lehet kilátása a szurkolóknak is! Egy szép sorozat most véget ért, de egy jó felkészüléssel és kemény munkával a tavasszal íródhat egy újabb.

KÖSZÖNJÜK NEKTEK EZT A CSODÁLATOS ŐSZT FIÚK! Tavasszal újult erővel jöhet a folytatás. HAJRÁ BÁNYÁSZ!! 

NB II A csoport 10.forduló:
LIPÓT PÉKSÉG – VÁRPALOTAI BSK 32:25 (16:12)
Lipót 100 néző

Vezette:Jáger Gergely és Poller Zoltán
VBSK: Csomay,Kara(kapusok) – Bai,Szöllőskei 8,Fülöp 5,Szökrényes,Hoffman,Somogyi 2,Gebhardt 4,Járási,Hegyi 1,Gáspár,Fazekas 1,Hanák,Foki D. 2,Ihász 2
Vezetőedző:Soha Gergő
Kiállítás: 6 ill. 6 perc

Hétméteres: 3/2 ill. 4/3

A 2024-es naptári évből egyetlen erőpróba maradt már csak hátra a Várpalotai Bányász játékosainak, és a stábnak: szombaton (december 14-én) este 6-tól Lipóton lépnek pályára.

Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy a Lipót csapata versenyben lehet a dobogós helyekért is a csoporton belül, mivel több egykori magasabb osztályban pallérozódó játékos is csatlakozott a kerethez – főként Győrből. Az élet azonban úgy hozta, hogy a határmentiek az eddig lejátszott kilenc meccsből mindössze hármat nyertek meg, ebből kettőt a sereghajtó Szentgotthárd ellen. Ami viszont intő jel a palotai srácoknak, hogy az előző három meccséből kettőt nyert északi ellenfelünk, és az egy vereség is Komáromban egy vállalható 28-23-as eredmény lett. Ezzel a „frissen” begyűjtött hat ponttal újra elérhető közelségbe került a Lipótnak a felső ház. Kellemetlen és veszélyes ellenfél vár tehát Soha Gergő tanítványaira.

Külön érdekessé teszi a meccset, hogy három olyan játékos is játszik Lipóton, akik Várpalotán játszották az előző szezont (ketten pedig itt is nevelkedtek). Gáspár Richárd, Györe Botond és Hegyesi Alex neve is ismerősen csenghet a Bányász drukkereknek. Alexet kérdeztük a várakozásairól.

„Nagyon várom a hétvégi találkozót. Egy jó iramú, pörgős meccsre számítok a jó erőkből álló várpalotai csapat ellen. Személy szerint külön motivációt jelent nekem, hogy a volt csapatom ellen léphetek pályára, ahol rengeteg barátom játszik. Nem titkolt célunk itthon tartani a két pontot és minél jobb pozícióban zárni az őszi szezont.”

Természetesen a Bányász háza táján is utána jártunk a várakozásoknak. Nem meglepő, hogy mindenki két pontért utazik Lipótra, de edző és játékosok is reálisan látják, hogy nem lesz sétagalopp. Lássuk, miként vélekednek a mieink.

Soha Gergő, ahogy szokta, a munka és a koncentráció fontosságát emelte ki elsősorban:

„A lipóti mérkőzésre meg kell erősíteni a fókuszunkat, kemény munkára van szükségünk a héten. Szeretnénk továbbra is jó teljesítményt nyújtani, így a téli szünet előtt. Egy nagy hajrá kell az edzéseken és koncentrált játék az őszi szezon utolsó mérkőzésén. Mindent megteszünk azért, hogy elhozzuk Lipótról a két pontot.„

Rutinos kapusunk, Csomay Pál így elemzett:

„Teljes odaadással készülünk az idei év utolsó mérkőzésére. Komoly meccs vár ránk, amit ha fegyelmezetten és 100%-os odafigyeléssel végig csinálunk, akkor meg tudjuk ismételni azt az eredményt, amit itthon már sikerült elérnünk. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy elhozzuk a két pontot, és hibátlanul tudjuk zárni az évet.„

Hoffmann Tamás, csapatunk szélsője erős Lipótra számít:

„A Lipót egy rendkívül nehéz ellenfél, amit a tabellán elfoglalt helyük szerintem nem teljesen tükröz. Az első meccsen is nagyon megnehezítették a dolgunkat, és biztos vagyok benne, hogy hazai pályán szeretnének visszavágni a szeptemberi vereségért. Egy nagyon nehéz, kiélezett meccsre számítok. Fontos lesz, hogy az utolsó percig koncentráltak maradjunk. Ez az utolsó meccsünk a téli szünet előtt, és szeretnénk elhozni a két pontot, hogy hibátlanul zárjuk a naptári évet, ami nagy önbizalmat adna a hátralevő mérkőzésekre. Hajrá Bányász!”

A két csapat mindössze a 2020-as évek óta játszik egymással, azóta viszont minden szezonban találkoztunk. Érdekes, hogy az első négy meccset rendre a Bányász nyerte, de utána fordult a kocka és egy döntetlen után három vereség következett. Szerencsére a rossz sorozat idén megszakadt: szeptember végén a Bányász négy gólos győzelemmel tartotta a Gál Gyulában a két pontot, és most arra készül, hogy jubiláljon, ami a szezonbéli győzelmek számát illeti.

Újra egy ízig-vérig várpalotai kézilabdással sikerült beszélgetnem. Még mindig csak 24 éves, de olyan régóta a felnőtt csapat tagja, hogy még neki is számolgatnia kell, hogy hány éve mutatkozott be a nagyoknál. Azon kevesek közé tartozik, akiknek van NB1-es tapasztalata, igaz ő ezt utánpótlás korában élte át. Kíváncsian indulok el otthonról az interjúra, annál is inkább, mert a feleségem is egy fontos üzenettel enged el otthonról. Lássuk:

1 – Nem is kérdéssel kezdeném, hanem inkább egy bókkal. Feleségem látta a Gergő féle 6+1-ben a fotódat, mint a következő kérdezettét és így engedett el otthonról: „Mondd meg ennek a srácnak, hogy mindig ő volt a kedvencem” (a múlt idő annak szól, hogy egyéb okok miatt kedves feleségem nem tud most meccsre járni).

Legyen ez az első kérdés: kaptál-e már hasonló visszajelzést?

GI: Először is nagyon köszönöm. Megmondom őszintén, nem nagyon. Kisebbektől, fiatalabbaktól meccsek és edzések előtt néha azért elhangzott.

2 – Mivel egy hölgytől kaptál bókot, így ide is kötném Szöllőskei Gergő kérdését: Ha lenne egy lánytestvéred, kivel nem engednéd randizni a csapatból? Ki a legnagyobb pernahajder?

GI: Hú, hát ez nehéz kérdés, nem is tudom kivel kezdjem, mert több név is eszembe jut. De azt hiszem, hogy Ihász Dávidot mondanám. Látszik rajta, igaz? (nevetünk – Dávid tényleg beilleszkedett)

3 – Imi, térjünk át rád. Te az egész karrieredet itt töltötted a Bányásznál. Emlékszel mi hozott a kézilabda világába?

GI: Én még Feri bácsinál kezdtem, nagycsoportosként, tehát elég fiatalon. Szüleim gondolták úgy, hogy sportolni kell a gyereknek, így lehoztak. Egészen sokáig, az általános iskola végéig a focival párhuzamosan kézilabdáztam. Nyolcadikban kellett dönteni, és én a kézilabdát választottam.

4 – Végigjártad a ranglétrát. Milyen élményeid vannak, milyen volt például bemutatkozni a felnőtt csapatban?

GI: Végigjártam igen. Játszottam például az első osztályban ifiként. Ha jól emlékszem a Százhalombatta ellen játszottuk a nagy rangadót, ami eldöntötte, hogy feljutunk. Ez még Ifi II-ben volt. A felnőtt csapatban pedig ha már jó régen bemutatkoztam. Talán négy-öt éve is, ennek utána kellene nézni. Egy hazai meccs volt és nagyon izgultam. (Utána néztem. Valóban régebben volt, ugyanis 2018 február 17-én egy VBSK-Veszprémi KKFT U22-es meccsen lépett pályára Imi először. Egyébként nyertünk 22-21-re. Ebben a szezonban 3 meccsen 4 gólt jegyeztek fel Imi neve mellé.)

5 – Régóta a csapat oszlopos tagja vagy, de még mindig fiatal. Mi az amiben úgy érzed fejlődnöd kell?

GI: Most úgy érzem lelassultam egy kicsit. Ennek az az oka, hogy elkezdtem dolgozni és az egyetemet is végzem, sok minden összejött. Megmondom őszintén, én nem látom magamat a felsőbb osztályokban, úgy érzem, hogy nekem ez a csúcs. Természetesen, ha feljutnánk, kipróbálnám magam az NB1/B-ben is. Dolgozom is azon, hogy a sebességem visszajöjjön, illetve egy kis erőt is szeretnék felszedni magamra, viszont mivel az egyetem vége felé járok, így most az egy kicsit előrébb került prioritásban.

6 – Kivel vagy a leginkább jóban a csapatból?

GI: Hegyi Barnával már nagyon régóta ismerjük egymást, gyakran össze is jártunk. Szöllőskei Gergő pedig a bemelegítő csapattársam, vele is nagyon jól elvagyunk. Valószínűleg nem véletlenül kérdezett engem. De egyébként az egész csapattal jó a viszonyom.

6+1 – Mit tanulsz és mivel foglalkozol?

GI: A Pannon Egyetemen tanulok, gépészmérnöknek. Veszprémben dolgozom egy cégnél. Kábeleket, szenzorokat gyártunk, foglalkozunk fröccsöntéssel is. Mérnök segédként dolgozom. Szeretnék ott maradni egyetem után is, mert tetszik a munka, izgalmas, már-már mérnöki feladatokat kapok.

(Mivel Imi megidézte az interjú alatt, most is jelentkezünk 6+1+1 rovatunkkal. Ihász Dávid ugyanis őt is megtalálta egy keresetlen kérdéssel:

ID: Kérdezd meg tőle, hogy nem szédül-e?

GI: Nem szédülök. Azért kérdezte ezt Dávid, mert év elején egyik edzésen elbotlottam a saját lábamban. Azóta ezt hallgatom…)

A végén pedig szeretnélek megkérni, hogy passzold tovább a kérdést valakinek.

IG: Fülöp Janitól kérdezném, hogy tudná-e őszintén mondani, hogy az én zenei ízlésem a kedvence a csapatból?

Engem Imi kíváncsivá tett, így kértem tőle egy zenét, amit hallgatni szokott. A linken mindenki belehallgathat, és válaszolhat a kérdésre a saját szemszögéből (Imi zenéje: https://youtu.be/mJBhjNR7WBc?si=i19EYqdvuK4b8eBB). Azon még gondolkodom, hogy a zenei élményt megköszönöm-e neki, de az biztos, hogy a jó hangulatú beszélgetésért hálás vagyok!

NR

Emberemlékezet óta nem kezdett így a Bányász bajnokságot. A hétvégi alsóörsi diadallal kilenc meccsesre duzzadt az idei bajnoki győzelmi sorozat (a múlt évi bajnokságot is ide véve tizenegy sorban megnyert meccsnél járnak a fiúk). Lássuk a főszereplők véleményét az alsóörsi túráról.

A meccsen négy gólt szerző Foki Dávid önkritikusan értékelte a csapat teljesítményét.

„Úgy gondolom, hogy alapvetően egy jó mérkőzést játszottunk, de sajnos sok helyzetet kihagytunk, ezen mindenképp javítanunk kell a jövőben. Szerencsére, ez nem befolyásolta nagyban a két pont sorsát. Támadásban elég sok buta hibát vétettünk, de ez betudható annak, hogy többet foglalkoztunk a játékvezetéssel, mint kellett volna. Ezeket a hibákat védekezésben tudtuk kompenzálni. Innen is szeretném/szeretnénk megköszönni a szurkolóknak, hogy ennyien elkísértek minket Alsóörsre, és konkrétan hazai pályát varázsoltak a csarnokba. Készülünk tovább, most szombaton úgy gondolom, egy sokkal nehezebb mérkőzés vár ránk. Lipótról szintén szeretnénk haza hozni a 2 pontot, hogy hibátlanul tudjuk zárni a 2024-es naptári évet.„

A találkozón egy gólt szerző Járási Richárd így látta a meccset, és az arra való felkészülést:

„Őszintén, pontosan azt kaptuk az Alsóörstől, amit vártunk. Gergő jól felkészült a játékukból és edzéseken is olyan gyakorlatok voltak, amivel a taktikájukra készültünk. Úgy érzem, sikerült megfogadni és átadni az egész heti munkát, és mi is, illetve a szurkoló tábor is boldogan mehetett haza Alsóörsről. A néhány technikai hibától eltekintve, mindenki, aki pályára került ugyanúgy küzdött ezért a két pontért, persze kellett ehhez a szuper támogatás a lelátóról! Hajrá Bányász!„

Végül álljon itt néhány mondat rutinos átlövőnktől, Fülöp Janitól:

„Elsősorban szeretném megköszönni a szurkolóknak, hogy ilyen nagy létszámban eljöttek es szurkoltak a csapatnak! Hatalmasak vagytok! A meccsről azt gondolom, hogy egy hullámvölgyekkel teli összecsapás volt. Amikor odakoncentráltunk akkor rendre eltávolodtunk az ellenféltől, amikor viszont lankadt a figyelem, akkor sajnos visszaengedtük magunkra őket. Ebben a sportban ez benne van, de ezen csiszolnunk kell, hogy minél kisebbek es rövidebb ideig tartók legyenek ezek a periódusok. A lényeg a két pont, ami megvan. Megyünk tovább, készülünk a következő meccsre!”

Győzelmével a Bányász természetesen tartja a négy pontos előnyét a tabellán, viszont ritkul az üldözők hada. A 9. forduló rangadóján ugyanis a Tata lesimázta a forduló előtt vele pontegyenlőséggel álló Komárom gárdáját (38-25). Több, mint visszavágás ez a szeptemberi öt gólos komáromi diadalért. Meglepetésre (?) ismét botlott az idei szezont igen rapszodikusan teljesítő Veszprém gárdája. Az eddigi nyolc meccséből mindössze kettőt megnyerő Agrofeed Uni Győr II csapata gólzáporos meccsen, 35-41 arányban győzött a királynék városában. Ezzel matematikailag is eldőlt, hogy a Bányász csapata a felsőház dobogóján végez. Természetesen a csapat ennél merészebb álmokat dédelget.

Szombaton (december 14) este hattól vár még egy feladat a fiúkra, mielőtt beköszönt a bejgli szezon: Lipótra látogat a társaság. Soros ellenfelünk az 9. fordulóban magabiztosan győzte le a Szentgotthárd csapatát hazai pályán (37-21), és a Veszprém vereségével három pontra kerültek a felső háztól. Egészen biztos, hogy küzdelmes meccs vár a Bányászra a határmenti községben.

NR

Előzetesen egy elképesztően nehéz összecsapás várt a Bányászra az 5. helyezett Alsóörs otthonában. Ellenfelünk Várpalotán is egy harcos, masszív csapat benyomását keltette, és bizony az utolsó percekig kiélezett csatára késztette a VBSK-t. Nem számíthattak ennél könnyebb csörtére a Bányász szurkolói idegenben sem, de, hogy csapatuk Alsóörsön is hazai pályán érezhesse magát, a szombati munkanap ellenére is szép számban kísérték el kedvenceiket a Balaton partjára, jelentős létszámfölényt kialakítva a lelátón.

A csapat pedig ennek megfelelően lendületesen kezdte a találkozót és bár az első találatot a hazaiak jegyezhették (ekkor vezettek először és utoljára a meccsen), ezután Csomay két védésének és a zsinórban szerzett öt gólnak köszönhetően négy góllal elhúztak ellenfelüktől a palotaiak, rögtön a mérkőzés elején (6. perc – 1:5). Az Alsóörs igyekezett rendezni a sorokat, de nem tudott közelebb férkőzni a vendégekhez. Állandósult a 4-5 gólos vörös-fekete előny. A félidő lefújása előtt azért sikerült kissé közelebb jönnie a kékmezeseknek így 3 gólos Várpalota vezetéssel zárult ez a játékrész (16:19).

1-0-s alsóörsi vezetés után Csomay oroszlánrészt vállalt a fordításban. Ekkor alapozta meg a Bányász a végig kitartó előnyt.

A pihenő után egy hazai kiállítást követően Foki Dávid lövését védte az alsóörsi Kovács Ákos, és ezt követően Márki szerzett gólt a hazaiaknak. Ekkor már csak két gól volt a Bányász előnye (17:19). Mielőtt azonban még belelkesedtek volna az alsóörsiek, előbb Szöllőskei dobott gólt, majd Csomay védését követően Gebhardt mattolta Kovácsot. Ismét négy gól az előny (17:21)! A 3-4 gólt perceken keresztül magabiztosan tartotta is a vendég együttes, majd 2-3 hazai hiba elég volt hozzá és a 39. percre már hat gól volt a VBSK előnye (19:25). A hazaiak időkérését követően sem talált magára az Alsóörs, igaz Foki Dávid két próbálkozása sem talált utat a kapuba, így percekig nem született újabb gól. A 44.percben a palotai Elter góljával már hét volt a differencia a két csapat között. Elúszni látszott a mérkőzés a hazaiak számára. Persze nem dőlhettek hátra a palotaiak sem, hisz az könnyen megbosszulhatta volna magát. Az Alsóörs ugyanis megpróbált mindent, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a mérkőzésből és a hajrára már csak négy gól volt a hátrányuk (52. perc – 27:31). Ennél közelebb azonban nem engedte őket a Bányász, és az utolsó percben szerzett üres kapus gólnak köszönhetően (Szökrényes jegyezte) öt gólos győzelemmel örvendeztette meg az őt elkísérő szurkolóit a Palota (32:37).

Minden csapategység hozzátett a győzelemhez. Szélső és beálló gólokból sem volt hiány, de az átlövések is működtek.

Győzelmével továbbra is őrzi első helyét a tabellán csapatunk. Az idei év utolsó fellépésére Lipóton kerül sor december 14-én szombaton 18 órától. Szoros mérkőzésre van kilátás a jó erőkből álló, ám eddig meglehetősen rapszodikusan szereplő hazai csapat ellen.

NB2 Férfi felnőtt A csoport 9. forduló

Alsóörsi SE – Várpalotai BSK 32-37 (16-19)

VBSK: Csomay, Kara (kapusok) – Bai 1, Szöllőskei 11, Foki M., Fülöp 2, Szökrényes 1, Hoffmann,Somogyi 1, Gebhardt 6, Járási 1, Hegyi 3, Gáspár, Elter 3, Foki D. 4, Ihász 4Vezetőedző: Soha Gergő

Kiállítás: 6 ill. 6 perc – Hétméteres: 4/3 ill. 7/7

Zola

FONTOS: A két csapat közös megegyezése értelmében, a szombati munkanapra való tekintettel, az ALSÓÖRS-VBSK meccs 16:00 helyett 19:00-kor kezdődik!

Egy hét szünet után újra útra kel a Várpalotai Bányász csapata, hogy szezonbéli negyedik idegenbeli meccsét is lejátsza. Az úti cél ezesetben Alsóörs. A bajnokság kezdetén a veszprémi idegenbeli meccs után három rangadót vívhatott a Bányász hazai pályán, ennek következik most a reciproka: három idegenbeli csörte vezet az alapszakasz teljesítése felé (a Balaton-parti buszozás után idén még Lipótra, majd a téli szünet után Tatára látogatnak Karáék).

Bár az előjelek a palotai fiúknak kedveznek, azt nem szabad elfelejteni, hogy az 5. helyen álló Alsóörsnek reális esélye van arra, hogy elérje a felsőházi rájátszást érő 4. helyet. Ettől két pont – és a hektikusan játszó veszprémi csapat – választja el. Bár a Balatoniak egyelőre nem győztek le senkit, aki a tabellán jelenleg előttük áll, biztosan nem fognak feltartott kézzel a pályára futni (hacsak nem blokkolni kell). Kemény meccsre számítanak fiaink is, lássuk hogy vélekednek a szombati összecsapásról a főszereplők:

A huszonegyedik születésnapját nemrég ünneplő Foki Máté így várja a derbit:

„Egy nagyon fizikális mérkőzésre számítok az Alsóörs ellen, mindig nehéz ellenük játszani, főleg idegenben. Mindenképpen a két pontért fogunk utazni és remélem, minél több szurkoló is velünk tart majd, mert nagy szükségünk lesz a buzdításra.”

Máté testvérét, Dávidot is megkérdeztük, aki a várakozásai mellett arra is kitért, hogy miben kell javulni a csapatnak az Alsóörs elleni hazai meccshez képest (2. forduló, 29-26 ide):

„Az „őszi” úgy gondolom egy olyan meccs volt, ami nem teljesen tükrözi a csapat mostani teljesítményét. Sok hibával és pontatlansággal játszottunk, emlékszem akkor többen betegen vállaltuk a játékot, de szerencsére így is sikerült nyernünk. Most is szeretnénk folytatni a jó szériánkat ehhez szükség lesz arra, hogy koncentráltabban támadjunk illetve meg kell akadályoznunk az alsóörsiek beállóval történő játékát. Bízunk benne, hogy minél több szurkoló elkísér minket Alsóörsre ezáltal a két pont sorsa úgy érzem nem lehet kérdéses.”

Rutinos átlövőnk, Fülöp Jani is megosztotta velünk várakozásait:

„Személy szerint mindenképp egy jó, pörgős meccsre számitok. Az alsóőrsi csapatot jól ismerjük, vannak benne idősebb, rutinosabb játékosok es fiatalok egyaránt. Úgy gondolom, nekünk a kemény védekezés kulcsfontosságú lesz, és abból a gyors, könnyű lerohanás gólok kellenek. Természetesen az nem kérdés, hogy két pontért megyünk! Szeretném megragadni itt az alkalmat és megköszönni a szurkolók támogatását, ami hatalmas löketet jelent nekünk a pályán. Úgy érzem ők a 8. játékosok, akik minden esetben mellettünk állnak és ez leírhatatlan érzés! Hétvégén találkozunk! Hajrá Bányász!”

Vezetőedzőnk, Soha Gergő is kiemelte az „őszi” nehéz győzelem jelentőségét:

„Készülünk a mérkőzésre, komoly feladat előtt állunk. A hazai meccs küzdelmesre és változatosra sikerült, mindkét csapat sokat beletett. Örülünk, hogy akkor itthon tartottuk a két pontot, mindent megteszünk, hogy most elhozzuk az ellenfelünktől az újabb bajnoki pontokat.”

Ami az egymás elleni eredményeket illeti, a 2000/2001-es bajnokság után csak 2019-ben találkoztunk újra az Alsóörs gárdájával. Bár a mérleg nyelve felénk billen (12 meccsből 8 győzelem, 2 döntetlen, és 2 alsóörsi siker), az mindenképp óvatosságra int, hogy a legutóbbi vereségünk éppen a tavalyi szezon idegenbeli meccse volt, amikor 30:25 arányban bizonyult jobbnak a Balaton-parti alakulat. Az biztosnak tűnik, hogy a várpalotai drukkerek nem hagyják magára a csapatot, és megpróbálnak majd hazai pályát varázsolni az alsóörsi csarnokba! Legközelebb hazai pályán csak február elején látjuk a fiúkat, így buzdítjuk mi is a szurkolókat: MINDENKI ALSÓÖRSRE! Hajrá Bányász!

NR

Két éve ősszel láttuk először meccsen a mai interjú alanyát. Érkezett akkor a csapathoz egy jó kötésű srác, aki el is foglalta az irányító posztot. Annyit tudtunk róla, hogy Veszprémben nevelkedett és – fiatal kora ellenére – kihagyott három évet. Kíváncsian vártuk mi lesz belőle. Bár még csak a harmadik szezonját kezdi nálunk, olyan, mintha sok-sok éve a csapat tagja lenne, rengeteg meccset döntöttek el jó betörései, technikás megoldásai. Minden várpalotai drukker nevében mondhatom: jól jártunk vele. Szöllőskei Gergővel beszélgettünk.

1 – Hofi titokzatosan azt mondta, úgy tudja, van egy másodállásod, és a kérdése az volt, űzöd-e ezt még?

SzG: Szeretik a fiúk megfogni a vicces és piszkálódós részét a dolognak. Mivel engem érdekelt a divat és az ehhez kapcsolódó dolgok, így két éve elmentem egy fotózásra, gondolom erre utalt. Ezzel szoktak viccelni, hogy ez biztos aktfotózás volt (nevet). Ez a történet igazából, hogy magamnak csináltattam egy fotó sorozatot. Hogy a kérdésre is válaszoljak: azóta nem lett folytatása ennek a dolognak.

2 – Köszönöm a nyíltságodat, tartottam tőle Hofi kérdése után, hogy valamilyen ködös választ fogunk csak kapni. Mi a foglalkozásod egyébként?

SzG: Egy falmászó klubban vagyok recepciós. Szeretem csinálni, nagyon jó csapatban dolgozom és a sport maga is tetszik. Kikapcsolja az embert, ráadásul elég jó kondit ad. Kipróbáltam már én is.

3 – Ha jól láttam, akkor Veszprémben nevelkedtél, ott kézilabdáztál, azonban 2019-től következett egy három éves kihagyás a karrieredben, mielőtt Palotára jöttél. Mi volt ennek az oka?

SzG: Igen, úgy alakult, hogy lehúztam nyolc évet Veszprémben, aztán a NEKA-ra kerültem. Az nagyon jó korszaka volt az életemnek. Négy évet játszottam ott. Utána visszajöttem Veszprémbe, Éles Józsinál játszottam két évet. Itt szenvedtem bokasérülést, amiből nagyon nehezen jöttem vissza, nem nagyon tudtam csapatba kerülni. Ekkor úgy döntöttem, hogy nem gond, ha szerzek egy kis munkatapasztalatot. Ez volt az a két-három év kihagyás.

4 – Mi hozott téged Várpalotára ezek után?

SzG: Mielőtt abbahagytam, volt egy beszélgetésem Soha Gergővel, aki már akkor le akart igazolni. Abban az időszakban viszont én úgy éreztem, hogy egy kicsit „kiégtem”, távolabb került tőlem a kézilabda. Abban maradtunk, hogy keresni fogom, ha vissza szeretnék térni. Jó társaságba kerültem itt Várpalotán, már a harmadik szezonomat játszom.

5 – Nem vagy még idős, mégis a rutinosabb játékosok közé tartozol. Ezt hogy éled meg? Érzel plusz felelősséget, extra terhet?

SzG: Valóban itt tapasztaltam meg ezt, ugyanis a NEKA-nál és Veszprémben is a fiatalabbak közé tartoztam. Szeretem ezt a szerepet, szerencsére terhet nem érzek emiatt, felelősséget annál inkább. Példát kell mutatni a fiataloknak.

Itt megjegyzem Gerinek, hogy a Veszprém elleni rangadón mérföldkőhöz ért: meglőtte a 300. gólját vörös-feketében (majd a 301. és a 302. is). Így tehát eddigi 53 meccsén majd’ 6 gólos átlagot produkál. GRATULÁLUNK!

A kemény őrzés ellenére is rendre eredményes. A Bányász színeiben már több, mint 300 gólnál jár.

6 – Mi tart itt téged Várpalotán, mik a terveid?

SzG: Ez úgy szokott kinézni, hogy nyaranta ülünk le a klub vezetőségével megbeszélni a következő évi tematikát. Idén is volt egy ilyen beszélgetésünk, melynek eredményeként a klub támogatásával elkezdtem a TF-en az edzőképzést. Megnézzük, hogy működik ez ebben az évben. Soha Gergő edzésén voltam egyszer a kicsiknél, akkor fogalmazta meg, hogy szerinte van érzékem hozzá. Én úgy gondolom, hogy jól kijövök a gyerekekkel, és ugye minden edző velük kezd. Ez a lépcsőfok elengedhetetlen mindenkinek, aki ilyen pályára lép. Én nyitott vagyok mindenre, végzem a sulit, látok benne potenciált. Szerencsére a munkám is engedi, a szakvezetés is mögöttem áll, így, bár sűrű a naptáram, de be tudom osztani a hetemet. Ez az egyik része, amiért szeretek itt lenni, ami itt tart, a másik pedig, hogy egyedülálló itt Palotán a szurkolói része is ennek az egésznek. Akárhova megyek akár NB1/B-be, akár NB2-be, ilyen máshol nincs, a Bányász ilyen szempontból kimagaslik.

Az interjú ezen pontján, állandó társ-kérdezőnk, Ihász Dávid penderül az asztalhoz. Idézzük:

„- Kérdezd meg tőle, szereti-e a palacsintát.

– Szeretem enni, meg csinálni is.

– Melyik a kedvenced?

– A nutellás.”

Lehet, hogy elindítjuk a 6+1+1 rovatot, aminek Dávid lesz a házigazdája.

6+1 – Bár említetted, hogy nem sok a szabadidőd, azért megkérdezem. Van-e bármilyen hobbid?

SzG: Van azért. Szeretek kosárlabdázni, viszont ez is a sporthoz köt. Ami ezen túlmutat, az az olvasás. Szeretek gazdasággal, politikával, főleg aktuálpolitikával kapcsolatban olvasni. Ez kikapcsol, és nagyon érdekel is.

A végére pedig a te kérdésed maradt. Ki legyen a következő alany?

SzG: Gáspár Imitől szeretném kérdezni, hogyha lenne egy lánytesója, akkor kivel nem engedné randizni?

Szellemes a kérdés, de Gergőnek van még egy meglepetése. Engedélyeztem neki egy második kérdést is, de hogy ez kinek szól, az hamarosan egy „6+1 EXTRA” interjú keretén belül derül majd ki.

Hat beszélgetésen vagyunk túl, és hat játékos mellett ez hat edző-növendéket is jelentett eddig. Dicséretes szakmai munka folyik a Bányásznál, van tehát perspektíva. Viszont rövidtávon egyelőre – ha lehet – két idegenbeli győzelmet kérnénk a karácsonyfa alá.

NR

A Tata elleni győztes meccs után maradtam még a Csarnokban egy kicsit beszélgetni a srácokkal. Ekkor mutatkoztunk be egymásnak egy játékossal, aki szimplán annyit mondott, hogy „Hofi vagyok!”, szóval rögtön kértem is tőle egy viccet. Fanyar mosolyából arra következtettem, hogy nem én voltam az első, aki erre vetemedett. Csatlakozott is kis társaságunkhoz, és meg kellett állapítanom, hogy ha a pályán is ilyen laza, akkor nem igazoltunk rosszul. Szerencsére a 6+1 rovat keretében hamar sort kerítettünk az újabb beszélgetésre az év elején érkezett, fiatal játékosunkkal.

1 – Kezdeném is Hanák Dominik kérdésével feléd. Azt firtatta, hogy mikor leszel hajlandó végre kontakt lencsét hordani?

HT: Maradjunk annyiban, hogy a középtávú terveim között szerepel. Ebben a szezonban szeretném megcsináltatni.

Zavar ez egyébként a pályán? Dominik azt tippelte, hogy egy egész pályás indítást már nehezen vállalnál be? (Nevet)

HT: Neeem. Dominik ezt rosszul látja. A pályán szerencsére nem zavar, de tényleg szeretném hamar megcsináltatni.

2 – Jól van, szezon végén felkérdezem ezt a témát. Most viszont térjünk rá a pályafutásodra. Meséld el nekünk, hogy milyen úton, milyen állomásokon át kerültél ide Várpalotára.

HT: Veszprémben kezdtem kézilabdázni, onnan Nemesvámos érintésével kerültem a TFSE-re. Most is Pesten vagyok hétköznap a suli miatt. A TF-nek csak U21-es csapata van, onnan kiöregedtem és nem szerettem volna pesti csapatba menni, így kezdtem el keresgélni Veszprém közelében. Van két jó barátom – Hegyesi Alex és Hanák Dominik -, akiknek a közreműködésével sikerült Gergővel kapcsolatba kerülnöm. Vele leültünk egy délután és gyorsan meggyőzött, hogy megéri itt Palotán játszani. Remélem neki is megéri, nem csak nekem.

3 – Hogy érzed, Gergő igazat mondott? Tudsz fejlődni Várpalotán?

HT: Abszolút. Főleg a befejezésekre és a szélső védekezésre kell figyelnem, ezekben kell előre lépnem. Gergő nagyon sokat segít, küldött külön edzéstervet is, olyan feladatokat, amiket otthon kell csinálnom, és érzem is a fejlődést. A csapatban az idősebbektől is nagyon sokat lehet tanulni. Ki is emelném Gepit, aki – mivel szintén balkezes – nagyon sok tanácsot tud adni és szerintem a pályán is jó a kapcsolatunk.

4 – Ezek szerint jól érzed magad. Sikerült a beilleszkedés?

HT: Sikerült, persze. Mondták, hogy befogadó a csapat, és valóban, nem csalódtam. Az öltözőben is nagyon jó a hangulat, remek a társaság. Amikor idekerültem, az alapozás alatt láttam azt is, hogy milyen játékerőt képvisel a csapat, és egészen hihetetlen, hogy 7 forduló után (azóta már nyolc) négy ponttal vezetjük a csoportunkat. Igyekszünk a földön maradni, mindig csak a következő meccsre koncentrálni, és így reméljük, hogy sikerül elérni a céljainkat.

5 – Mivel fiatal vagy, adódik a kérdés, hogy hogyan tekintesz a Bányászra? Hosszabb távra tervezel, vagy csak ugródeszkaként?

HT: A terveim között mindenképpen szerepel a feljebb lépés. Jó lenne elérni az NB1/B-t, és én úgy gondolom, hogy ez a Bányásszal abszolút lehetséges. Érzem a támogatást, így nagyon szeretnék itt maradni ebben a csapatban, ebben a közegben.

6 – Azt mondtad, hogy Pestről jársz le, mert oda köt az iskola. Mit tanulsz?

HT: A TF-en tanulok, kézilabda edzőnek, most vagyok másodéves. Sokan vagyunk így a csapatból. Mivel fent vagyok Pesten, ezért nekem nincs csapatom, de terveim között szerepel az edzősködés, szeretném komolyan venni.

6+1 – Van-e valamilyen hobbid, marad-e idő másra?

HT: Igazából a sport a hobbim. Nagyon szeretek sportot nézni is, legyen szó fociról, teniszről, Forma-1-ről, dartsról. Űzök is ebből néhányat, a haverokkal szoktunk focizni, illetve a példaképem is focista: Cristiano Ronaldo-t mondanám olyannak akire felnézek. A Covid időszak alatt is azzal kötöttem le magam a tanulás mellet, hogy különböző trükköket gyakoroltam a labdával. De azt valóban mondhatom, hogy nekem a sport a hobbim.

Az interjúnak nagyjából ezen pontján Ihász Dávid jött ki az öltözőből és mikor elment mellettünk odaszúrta: „Majd kérdezd meg tőle, hogy lát-e?” – Hiába, törődnek a fiúk egymással.

Nem maradt más hátra: ki legyen a következő interjú alany, és mit kérdeznél tőle?

HT: Szöllőskei Gergőtől kérdeznék. Úgy hallottam, hogy van egy másodállása, és arra lennék kíváncsi, hogy még mindig űzi-e?

Titokzatos kérdéssel fordulok tehát Gergőhöz hamarosan. Hofinak felajánlok még egy fuvart a vasútállomásra, így vele is van szerencsém még beszélgetni a pesti életről és néhány közös ismerősről. Egyre erősebb az érzés bennem, hogy jó évben kezdtem el az interjú sorozatot, vagy legalább is egy olyan évben, amikor jó karakterek alkotják a Bányászt!

NR

A vártnál magabiztosabb győzelmet hozott számunkra a 8. forduló, volt mit kérdezni tehát a főszereplőktől. Az első forduló során Veszprémben aratott 15 gólos győzelemre vezetőedzőnk akkor azt mondta, nem reális a különbség, a szombati meccs fényében ezzel kapcsolatban is érdeklődtünk. Soha Gergő így vélekedett a meccsről:

Most sem teljes kerettel jött a veszprémi csapat, viszont szerencsére a mérkőzésen végig a mi akaratunk érvényesült. Örömteli, hogy minden játékos hozzá tudott tenni a győzelemhez. Döntőnek bizonyult, hogy amint pontosítottuk a hét a hat elleni védekezést, sok könnyű gólt tudtunk szerezni ellene. Ebbe a mérkőzésbe ismét jó mentalitással és tűzzel tudtunk beszállni, amire nagy szükségünk lesz a következő megmérettetéskor is. Köszönjük az óriási hangulatot a szurkolóknak!

Csapatunk kapitánya, Kara Dániel, aki 47%-os védési hatékonysága mellett két gólt is hozzá tett a győzelemhez, így nyilatkozott:

Büszke vagyok a csapatra, hogy így odatette magát az év utolsó hazai meccsén. Ez főleg a védekezésen látszott és sikerült kihasználnunk az ellenfél hibáit. Annak külön örülök, hogy a védések mellett gólokkal is hozzá tudtam járulni a győzelemhez.

Rutinos játékosunk, a meccsen három gólt szerző Gebhardt Ádám eképp elemzett:

Rendkívül motiváltan kezdtük a meccset, hiába volt jó pár visszajátszó [a veszprémi NB1/B-s csapatból], észre se lehetett venni. Kapusaink remekeltek, Gergő utasításait nagy százalékban betartottuk. Védelmünk rendre rendben volt. Haladunk előre, a célunk érdekében. A meccsre kilátogatóknak köszönünk mindent!

A – Szökrényes Lászlóval karöltve – 7 gólig jutó Szöllőskei Gergő a következőket nyilatkozta a derbiről:

A mérkőzés végig úgy alakult, ahogy mi azt szerettük volna. A 60 perc alatt a mi tempónk es akaratunk érvényesült. Sikeresen kihasználtuk az ellenfél hibáit, és fokozatosan növeltük az előnyünket. Jó munkát végzett a csapat, mindenki hozzá tett a győzelemhez.

Fiatal beállósunkat – Ihász Dávidot – is megkértük, mondja el véleményét az egykori csapata elleni meccsről. Dávid szerencsére (?) már előre tekint, és inkább a hangulatot emelte ki.

Először is GRATULÁLOK a csapatnak és szeretnénk megköszönni a szurkolóknak, hogy velünk voltak! Félelmetes amit hétről-hétre nyújtanak! Örülünk a két pontnak de ez már a múlt, a következő meccsre koncentrálunk. Nehéz mérkőzésre számítok az alsóörsi gárda ellen.

A 8. fordulóban nyert mindkét üldözőnk, a Tata és a Komárom gárdája is, így mindannyian növeltük az előnyünket a negyedik Veszprémhez képest. Két északi riválisunk továbbra is 4 pontos távolságból követ minket. Ez valószínűleg változni fog a 9. fordulóban, mivel december 7-én Tata-Komárom rangadót rendeznek.

NR

Veszprém és Várpalota. Két város, karnyújtásnyira egymástól. A szomszédvárak csatája évtizedekre visszanyúlóan mindig kiemelt jelentőségű, hatalmas presztízzsel bíró ütközet, legyen szó kézilabdáról, labdarúgásról vagy bármilyen sportágról és bármely korosztályról. Nekünk nézőknek pedig az esetek többségében kitűnő szórakozás.

Nem volt ez máshogy szombat este sem, amikor is az egykori világválogatott, Éles József tanítványai érkeztek a Gál Gyula Sportcsarnokba, hogy az első fordulóban elszenvedett hatalmas pofont „viszonozzák”, de legalább is pontot vagy pontokat szerezzenek a Bányász oroszlánbarlangjában. Hazai oldalon nyilván az eddigi száz százalékos mérleg megtartása volt a cél, noha a palotai fiúk is tisztában voltak azzal, hogy minden mérkőzés más és minden ellenfelet a lehető legkomolyabban kell venni, és tisztességesen fel kell mindenki ellen készülni.

 A mérkőzést a fehér szerelésben pályára lépő vendégek kezdhették és rögtön fel is avatták a mérkőzésen egyébként remekül védő Csomayt. Sokáig nem örülhettek, mert 2:2 után az előbb említett hálóőr védését követően Somogyi már a Bányászt juttatta előnyhöz (3:2). A következő percek sorozatos veszprémi hibákat hoztak. A VBSK kíméletlenül megbűntette ezeket, így a 8. perc végére már öt gólos volt a hazaiak előnye (7:2). A vörös-feketék előnye a félidő végéig állandósult, sőt a szünetre – többek között Szökrényes három találatának is köszönhetően – hétre duzzadt (19:12).

Egy Gebhardt-gól evolúciója. Gepi ismét vezéregyéniségnek bizonyult.

A pihenőt követően a Bányász rövid idő alatt gyakorlatilag eldöntött minden nyitott kérdést. Néhány perc elteltével Hoffmann, Járási majd Szöllőskei góljával már 10 gólos előnyben volt a Palota (22:12). Majczán szerezte a vendégek első gólját a második játékrészben (35. perc – 22:13), de ezek után több, mint 6 percet kellett várni az újabb veszprémi találatra (legközelebb a 41.percben Habda járt túl a palotai kapus eszén). Ezen időszak alatt viszont négyszer is mattolták a vendégek kapuvédőjét a VBSK játékosai (26:14). A 12-13 gólos távolságnál nem tudott közelebb jutni ellenfeléhez a Veszprém, a záró 10 percben pedig még erre is rátett egy lapáttal a Palota. A veszprémiek két gólt tudtak szerezni, míg a Bányász hatot. Többek között a kapuban parádézó Kara Dani révén, aki ha kellett hárított, ha kellett, akkor pedig saját maga is gólt szerzett, méghozzá kettőt is! Igazán nem panaszkodhattak a várpalotai szurkolók kapusaik teljesítményére, de kijár a dicséret valamennyi játékosnak és vezetőnek, akik letéteményesei a mostani sikernek!

Önfeláldozó játék elöl, kemény védekezés hátul. Ihász gól, Kara védés. Csupa jellemző kép a derbiről.

A folytatásban december 7-én szombaton 16:00-kor az Alsóörs vendége lesz csapatunk, ahol előreláthatólag ismét egy szikrázóan kemény csatával folytatják a bajnoki menetelést.

NB2 Férfi felnőtt A csoport 8. forduló
Várpalotai BSK – Veszprémi KKFT U21 38-21 (19-12)

Várpalota 350 néző

Vezette:Garai Balázs és Varasdi Levente
VBSK: Csomay, Kara 2 (kapusok) – Szöllőskei 7, Foki M. 1, Fülöp 4, Szökrényes 7, Hoffmann 2,Somogyi 2, Gebhardt 3, Járási 1, Hegyi, Hanák, Elter 1, Foki D. 3, Ihász 5, Dobos
Vezetőedző: Soha Gergő
Kiállítás: 4 ill. 10 perc
7m-es: 7/4 ill. 5/2

Zola