A Tata elleni győztes meccs után maradtam még a Csarnokban egy kicsit beszélgetni a srácokkal. Ekkor mutatkoztunk be egymásnak egy játékossal, aki szimplán annyit mondott, hogy „Hofi vagyok!”, szóval rögtön kértem is tőle egy viccet. Fanyar mosolyából arra következtettem, hogy nem én voltam az első, aki erre vetemedett. Csatlakozott is kis társaságunkhoz, és meg kellett állapítanom, hogy ha a pályán is ilyen laza, akkor nem igazoltunk rosszul. Szerencsére a 6+1 rovat keretében hamar sort kerítettünk az újabb beszélgetésre az év elején érkezett, fiatal játékosunkkal.
1 – Kezdeném is Hanák Dominik kérdésével feléd. Azt firtatta, hogy mikor leszel hajlandó végre kontakt lencsét hordani?
HT: Maradjunk annyiban, hogy a középtávú terveim között szerepel. Ebben a szezonban szeretném megcsináltatni.
Zavar ez egyébként a pályán? Dominik azt tippelte, hogy egy egész pályás indítást már nehezen vállalnál be? (Nevet)
HT: Neeem. Dominik ezt rosszul látja. A pályán szerencsére nem zavar, de tényleg szeretném hamar megcsináltatni.
2 – Jól van, szezon végén felkérdezem ezt a témát. Most viszont térjünk rá a pályafutásodra. Meséld el nekünk, hogy milyen úton, milyen állomásokon át kerültél ide Várpalotára.
HT: Veszprémben kezdtem kézilabdázni, onnan Nemesvámos érintésével kerültem a TFSE-re. Most is Pesten vagyok hétköznap a suli miatt. A TF-nek csak U21-es csapata van, onnan kiöregedtem és nem szerettem volna pesti csapatba menni, így kezdtem el keresgélni Veszprém közelében. Van két jó barátom – Hegyesi Alex és Hanák Dominik -, akiknek a közreműködésével sikerült Gergővel kapcsolatba kerülnöm. Vele leültünk egy délután és gyorsan meggyőzött, hogy megéri itt Palotán játszani. Remélem neki is megéri, nem csak nekem.
3 – Hogy érzed, Gergő igazat mondott? Tudsz fejlődni Várpalotán?
HT: Abszolút. Főleg a befejezésekre és a szélső védekezésre kell figyelnem, ezekben kell előre lépnem. Gergő nagyon sokat segít, küldött külön edzéstervet is, olyan feladatokat, amiket otthon kell csinálnom, és érzem is a fejlődést. A csapatban az idősebbektől is nagyon sokat lehet tanulni. Ki is emelném Gepit, aki – mivel szintén balkezes – nagyon sok tanácsot tud adni és szerintem a pályán is jó a kapcsolatunk.
4 – Ezek szerint jól érzed magad. Sikerült a beilleszkedés?
HT: Sikerült, persze. Mondták, hogy befogadó a csapat, és valóban, nem csalódtam. Az öltözőben is nagyon jó a hangulat, remek a társaság. Amikor idekerültem, az alapozás alatt láttam azt is, hogy milyen játékerőt képvisel a csapat, és egészen hihetetlen, hogy 7 forduló után (azóta már nyolc) négy ponttal vezetjük a csoportunkat. Igyekszünk a földön maradni, mindig csak a következő meccsre koncentrálni, és így reméljük, hogy sikerül elérni a céljainkat.
5 – Mivel fiatal vagy, adódik a kérdés, hogy hogyan tekintesz a Bányászra? Hosszabb távra tervezel, vagy csak ugródeszkaként?
HT: A terveim között mindenképpen szerepel a feljebb lépés. Jó lenne elérni az NB1/B-t, és én úgy gondolom, hogy ez a Bányásszal abszolút lehetséges. Érzem a támogatást, így nagyon szeretnék itt maradni ebben a csapatban, ebben a közegben.
6 – Azt mondtad, hogy Pestről jársz le, mert oda köt az iskola. Mit tanulsz?
HT: A TF-en tanulok, kézilabda edzőnek, most vagyok másodéves. Sokan vagyunk így a csapatból. Mivel fent vagyok Pesten, ezért nekem nincs csapatom, de terveim között szerepel az edzősködés, szeretném komolyan venni.
6+1 – Van-e valamilyen hobbid, marad-e idő másra?
HT: Igazából a sport a hobbim. Nagyon szeretek sportot nézni is, legyen szó fociról, teniszről, Forma-1-ről, dartsról. Űzök is ebből néhányat, a haverokkal szoktunk focizni, illetve a példaképem is focista: Cristiano Ronaldo-t mondanám olyannak akire felnézek. A Covid időszak alatt is azzal kötöttem le magam a tanulás mellet, hogy különböző trükköket gyakoroltam a labdával. De azt valóban mondhatom, hogy nekem a sport a hobbim.
Az interjúnak nagyjából ezen pontján Ihász Dávid jött ki az öltözőből és mikor elment mellettünk odaszúrta: „Majd kérdezd meg tőle, hogy lát-e?” – Hiába, törődnek a fiúk egymással.
Nem maradt más hátra: ki legyen a következő interjú alany, és mit kérdeznél tőle?
HT: Szöllőskei Gergőtől kérdeznék. Úgy hallottam, hogy van egy másodállása, és arra lennék kíváncsi, hogy még mindig űzi-e?
Titokzatos kérdéssel fordulok tehát Gergőhöz hamarosan. Hofinak felajánlok még egy fuvart a vasútállomásra, így vele is van szerencsém még beszélgetni a pesti életről és néhány közös ismerősről. Egyre erősebb az érzés bennem, hogy jó évben kezdtem el az interjú sorozatot, vagy legalább is egy olyan évben, amikor jó karakterek alkotják a Bányászt!
NR
